Megyeri Jonatán: Kinek a temetésére mehet el egy kohanita?
Mit jelent ma a papi szentség, és hogyan él tovább a halál tisztátalanságától való tartózkodás micvája? Megyeri Jonatán rabbi a Rambám nyomán beszélt a kohaniták kötelességeiről, a gyászról és az áldozati szolgálat mindennapos rendjéről.
A papi szentség és a halotti tisztátalanság határai
Megyeri Jonatán rabbi szerdai tanításában a Rambám – Sefer HaMitzvot soron következő micváját magyarázta: a kohaniták kötelesek halotti tisztátalanná válni a közeli hozzátartozóikért, más esetben viszont tilos nekik a halott közelébe menni.
A Tóra világosan fogalmaz: a kohaniták „ne lépjenek kapcsolatba halottal”, kivéve a legközelebbi hozzátartozókat – „anyja, apja, fia, lánya, testvére, szűz lánytestvére, valamint felesége”. A rabbi kiemelte: a Tóra nem engedélyt ad erre, hanem micvát – a kohanitának kötelessége gondoskodni szerettei temetéséről és a gyász micváiról.
„A Tóra nem azt mondja, hogy szabad, hanem hogy kötelező. A kohanita is köteles gyászolni, és köteles gondoskodni a hozzátartozója rendes zsidó temetéséről.”
Hogyan járhat temetőbe egy kohanita?
A hallgatók természetesen rákérdeztek a gyakorlati részletekre. A kohen ugyanis ma is tartózkodik attól, hogy sírokhoz közel menjen. A rabbi elmagyarázta:
„A legtöbb ortodox temetőben külön kohanita-ösvény van. Ez az út legalább négy könyöknyire – kb. két méterre – halad el a síroktól, így a kohanita nem kerül halotti tisztátalanságba.”
A mélység távolsága nem számít, mivel a halotti tisztátalanság egyik formája az, ha valaki „egy fedél alatt” van a holttesttel. Ezért tilos sír fölött átlépni – ilyenkor az ember maga válik „sátorrá”, fedéllé.
Utazhat-e repülőn, ha a csomagtérben halottat szállítanak?
A modern élet új kérdéseket hoz. A rabbi szerint jogos a félelem, de a legtöbb hozzáértő rabbi álláspontja:
„A repülőgép padlózata elégséges elválasztásnak számít.”
New York–Tel-Aviv járatokon szinte mindig van halottszállítás, így a vallásos kohen gyakran érdeklődik róla. Izraeli légitársaságok ma már sokszor külön jelzik is, ha az adott járaton nincs ilyen szállítmány, kifejezetten a kohaniták kedvéért.
A rabbi ugyanakkor mosolyogva megjegyezte: a műanyag zsákba burkolózó ultraortodox utas – aki attól félt, hogy a repülő temetők fölött repül – halachikusan semmit nem nyert vele:
„A nejlonzacskó semmilyen módon nem számít elválasztásnak.”
Cadikok sírjához mehet-e a kohen?
A kérdés különösen Bodrogkeresztúr vagy a lubavicsi rebbe sírja kapcsán merült fel. A rabbi szerint:
„Ezeken a helyeken mindig van külön kohanita bejárat. Vannak vélemények, amelyek szerint egy cadik földi maradványai nem tesznek tisztátalanná, de a gyakorlatban megoldják úgy, hogy a kohanita ne menjen túl közel.”
A hebroni ősatyák sírhelyénél – Ábrahám, Izsák, Jákob és feleségeik, valamint Ádám és Éva hagyomány szerinti nyughelyén – szintén külön kohanita-út vezet.
Kinek nem szabad a kohanitának megházasodnia?
A következő micvában a rabbi a kohén házassági korlátait magyarázta:
– nem vehet el elvált nőt,
– nem vehet el betért nőt,
– és a főpap csak szűz lányt vehet feleségül.
A rabbi életszerű példákat hozott arról, milyen fájdalmas helyzeteket kell néha megoldani: amikor egy évekkel korábban polgárilag vagy neológ módon házasodott pár válik vallásossá, és kiderül, hogy a nő korábban elvált – a férj pedig kohen. Ilyenkor a rabbik gyakran keresik a halachikus megoldást, például megvizsgálják, érvényes volt-e egyáltalán az első házasság.
„Sokszor kiderül, hogy a tanú nem volt kóser tanú – nem tartott szombatot –, és így a házasság valójában sosem jött létre.”
A mindennapi áldozat micvája: a Tamid
A rabbi végül áttért a tamid-áldozatra, a jeruzsálemi Szentély legnapiabb micvájára.
Minden nap két hibátlan bárányt áldoztak:
– egyet reggel,
– egyet délután.
A bárányhoz liszt- és olajáldozat is járt. Az esti szolgálat pedig az oltár hamvainak eltávolítása volt.
„E három rendszeres szentélyszolgálatnak a helyén áll ma a három ima: a reggeli, a délutáni és az esti.”
A rabbi mesélt arról is, milyen megtisztelő feladatnak számított az oltár esti tisztítása: a kohaniták között szó szerint futóversenyt rendeztek, ki végezheti el.
Megyeri Jonatán rabbi tanítása ismét rávilágított: a Szentély törvényei ma is élők – gondolkodásunkban, imáinkban és identitásunkban. A kohanitákra vonatkozó micvák pedig ma is tisztaságot, mértéket és hagyománytiszteletet követelnek, miközben mély emberi érzéseket – szeretetet, gyászt és gondoskodást – tesznek micvává.
Az EMIH rabbijai és közösségi vezetői élő adásban izgalmas témákkal várják a Virtuális Bét Midrás hallgatóit a zsido.com Facebook oldalán. Minden érdeklődőt szeretettel várunk!
www.facebook.com/Zsidocom/
#Oberlander
