Törvény minden embernek – mit mond a Tóra a nem zsidókról?
Megyeri Jonatán a noachiták hét törvényéről beszélt: egyetemes erkölcsi minimum, amely minden emberre vonatkozik – nem csak a zsidókra.
„A Tóra nem csak a zsidóknak szól. Isten hét alapvető törvényt adott minden embernek. Ez a civilizált emberi társadalom alapja.” – fogalmazott Megyeri Jonatán rabbi a legutóbbi előadásában, amelyben a noachiták, azaz a nem zsidók számára kötelező parancsolatokról tanított. Bár a zsidóság 613 micvát tart számon, a nem zsidók számára is kijelöl erkölcsi utat a Tóra.
Mi az a hét noachita törvény?
A noachita törvények kifejezés onnan ered, hogy „az emberiség Noé három fiának leszármazottja – ezért ezek az isteni parancsok mindenkire vonatkoznak.”
A hét alapvető parancsolat a következő:
-
Egyetlen Isten elfogadása – „nem elég hinni, hogy van Isten. Tudnunk kell, hogy ő nem vonta ki magát a világból, hanem aktívan részt vesz benne.”
-
A bálványimádás tilalma – „a Biblia Istenképe kizárólagos. A teremtő nem képviselhető ikonokkal, szobrokkal, tárgyakkal.”
-
Gyilkosság tilalma – az emberi élet szentségének védelme.
-
Lopás, rablás tilalma – más vagyonának tisztelete.
-
Tilos az élő állatból húst fogyasztani – „még a természethez is méltósággal kell viszonyulnunk. A húsfogyasztás megengedett, de csak ha az állat már meghalt.”
-
Igazságos társadalmi berendezkedés – „legyenek bíróságok, legyen jogrend, még akkor is, ha nem tökéletes. A zsidóság szemében az anarchia rosszabb a diktatúránál is.”
-
Tiltott szexuális kapcsolatok kerülése – amelyet a rabbi részletesen is kifejtett.
Mi számít tiltott kapcsolatnak?
„A Tóra nem az ösztönökről, hanem a méltóságról szól. A szexualitás nem lehet korlátlan.” – mondta Megyeri. A noachita törvények szerint tiltott a nemi kapcsolat:
-
vérrokonokkal (szülő, testvér, gyermek),
-
más házastársával,
-
azonos neműek között (férfi–férfi kapcsolat),
-
és állatokkal.
A rabbi hangsúlyozta: „Lehet, hogy elsőre magától értetődőnek tűnik, de a történelem azt mutatja, ezekre a tiltásokra bizony szükség van.”
A Tóra még ennél is továbbmegy: tiltott például az apánk feleségével való kapcsolat is, még akkor is, ha nem vérrokon. „A törvény célja, hogy az ember ne éljen ösztöneinek kiszolgáltatva, hanem méltósággal éljen.”
A világ nem csak a zsidóknak adatott
A noachita törvények nem pusztán tiltások – erkölcsi minimumot képeznek. „Egy istenhit, emberi méltóság, jogrend – ezek nélkül nincs emberhez méltó élet.”
Megyeri Jonatán szerint azonban „a hét törvény csak a minimum. A nem zsidókra is vonatkoznak olyan micvák, mint a szülők tisztelete, a jótékonykodás, az Istenbe vetett hit, az imádkozás, vagy éppen a Teremtő megismerésére való törekvés.”
Ez utóbbit külön is kiemelte: „Az ember a Teremtőt a világon keresztül ismerheti meg. A természet törvényei, a világ szépsége, harmóniája mind-mind Istenről beszélnek.”
Egyetemes erkölcsi minimum
Az előadás végén a rabbi így foglalta össze a lényeget:
„A noachiták hét törvénye a közös minimum, amit Isten minden emberre bízott. Aki ezek szerint él, az igaz embernek számít, akár zsidó, akár nem.”
A zsidó jog és hagyomány szerint tehát nemcsak a zsidóknak van helye az „üdvösségben”, hanem „bárki, aki betartja ezeket a törvényeket, része lehet az eljövendő világban.”
Ez a hét parancsolat – egy istenhit, bálványimádás tiltása, gyilkosság, lopás és szexuális bűnök elkerülése, igazságos jogrend, az állatok tisztelete – az emberi méltóság minimuma. És ebben, Megyeri szerint, „valójában nincs különbség ember és ember között.”
Az EMIH rabbijai és közösségi vezetői élő adásban izgalmas témákkal várják a Virtuális Bét Midrás hallgatóit a zsido.com Facebook oldalán. Minden érdeklődőt szeretettel várunk!
www.facebook.com/Zsidocom/
