Van-e lelke a kutyánknak? – Mit mond a zsidóság az állatokról, halálról és túlvilágról
Megyeri Jonatán és Nagy Bató Jonatán beszélgetése egy szerethető, de teológiailag is komoly témáról: mennybe mennek-e a jó cicák és kutyusok? Hogyan tekint a zsidó hagyomány az állatokra, és mi a dolgunk velük, emberekként?
„Az állatok Isten teremtményei – csakúgy, mint mi”
A beszélgetés első kérdése rögtön szíven üt: „Van-e lelke az állatoknak?” Megyeri Jonatán válasza világos és őszinte: a zsidó hagyomány szerint az állatoknak nincs halhatatlan, isteni lelkük, mint az embereknek. Ugyanakkor rendelkeznek egyfajta „nefes behámit”-tal, azaz állati lélekkel, amely az életerőt jelenti. Ez a lélek „nem él tovább a halál után, és nem fogunk találkozni házi kedvenceinkkel a túlvilágon” – mondja Jonatán rabbi, majd hozzáteszi: „Tudom, ez nem jó hír.”
Az állat mint tanítómester és társ
A Biblia sokféle módon szól az állatokról: haszonállatokként, áldozati állatokként, vagy épp tanulságos történetek szereplőiként jelennek meg. De a legfontosabb talán az, hogy a zsidó ember viszonyát az állatokhoz a fegyelmezettség és felelősség határozza meg.
„Az embernek joga van használni a természetet, de nincs joga kihasználni” – hangzik el. A zsidó jog egyik 613 micvája kifejezetten tiltja az élőlényeknek okozott fájdalmat (cár báálé cháim). Az állatok védelme tehát nem modern „zöld” úri hóbort, hanem több ezer éves vallási előírás.
Állattartás sabátkor – nem is olyan egyszerű
A beszélgetés különösen izgalmas része, amikor szóba kerül az állatok tartása szombaton és ünnepekkor. Kiderül, hogy ez vallásjogi szempontból meglepően összetett. Például:
– „Köteles vagy előbb enni adni az állatodnak, mint magadnak.”
– „Tehenet megfejni sabátkor kötelező, ha nem akarjuk, hogy begyulladjon a tőgye – de a tejet nem szabad felhasználni.”
– „Szúnyogot megölni sabátkor tilos, de elhesegetni lehet.”
És mi a helyzet a kutyasétáltatással? Ez is csak akkor megengedett szombaton, ha van az adott városrészben úgynevezett „eruv”, azaz egy vallásjogi kerítés, amely a közterületet átalakítja „hozható-vivhető” térré. Budapesten például a pesti oldal már három éve rendelkezik ilyen eruvval, a budai oldalon azonban még várat magára.
Kóser kutyatáp és külön kutyakonyha?
A kóser életmód külön kihívásokat támaszt az állattartókkal szemben. A legtöbb állateledel nem kóser, húsos, gabonatartalmú – így például pészáchkor teljesen tilos. „Ha valaki mégis főzne házi kosztot a kutyájának, külön edény, külön mosogató, külön tűzhely kéne hozzá” – mondja Megyeri Jonatán nevetve, de mégis komolyan. Majd hozzáteszi: „Ezért mondom mindig a feleségemnek, hogy nálunk nincs kutya. És nem is lesz.”
A rabbi nem rejti véka alá személyes véleményét: „Én szeretem az állatokat – a velük való foglalkozást viszont már kevésbé.” Ez a hozzáállás nem lenéző vagy elutasító, sokkal inkább realista. A zsidó háztartás szigorú szabályrendszerében az állattartás valóban nem egyszerű vállalás.
Mi az áldozati állatok célja?
A beszélgetés végén szóba kerül a jeruzsálemi Szentély, ahol a Tóra előírásai szerint állatáldozatokat mutattak be. „Aki nem hívő szemmel nézi, azt gondolhatja: fölösleges állatgyilkolás. De a zsidó gondolkodás szerint ezek az állatok épp azzal töltik be teremtésük célját, hogy áldozatként kerülnek Isten elé.”
A kóservágásról is szó esik, ami a rabbi szerint „a legfájdalommentesebb módja az állat leölésének”. Az erre vonatkozó viták mögött gyakran nem állatvédelmi, hanem valláskorlátozó szándékok húzódnak meg.
A teremtés rendje és felelősségünk
A beszélgetésből egy mélyen humánus és felelősségteljes világkép rajzolódik ki. A zsidóság nemcsak az ember kiváltságos szerepét hangsúlyozza a teremtésben, hanem az abból fakadó kötelességeit is. Tisztelet a természet, az állatok, az élelem és a környezet iránt – ezek nem újkori jelszavak, hanem „ősi micvák”.
És bár a zsidó hagyomány szerint a kutyánk nem vár ránk a mennyország kapujában, egyvalami biztos: amíg velünk van, kötelességünk gondoskodni róla – méghozzá szeretettel, tisztelettel és a halálig tartó felelősséggel.
Az EMIH rabbijai és közösségi vezetői élő adásban izgalmas témákkal várják a Virtuális Bét Midrás hallgatóit a zsido.com Facebook oldalán. Minden érdeklődőt szeretettel várunk!
www.facebook.com/Zsidocom/
