Melyik törzshöz tartozol? – Amit ma még nem tudunk, azt a Messiás fogja feltárni
Megyeri Jonatán rabbi ezúttal a messiási korszak egyik különleges kérdéséről beszélt: vajon honnan tudjuk majd, hogy ki melyik zsidó törzshöz tartozik? A válasz röviden az, hogy ma ezt többnyire nem tudjuk biztosan – de a hagyomány szerint a Messiás igenis rendet tesz majd ebben a kérdésben. Az előadás azonban nem állt meg itt: szó esett a kohaniták és leviták helyzetéről, a mamzer státusz súlyáról, sőt arról is, milyen elképesztő ereje van a zsidó jognak a valóság alakításában.
A rabbi a Rambam, Mose ben Maimon Messiásról szóló fejezeteit magyarázva idézte fel: amikor eljön a Messiás, nemcsak a Dávid-házi királyság áll helyre, hanem a zsidó nép belső rendje is világossá válik. Ez alól a törzsi hovatartozás sem kivétel.
Ma legfeljebb sejtjük, ki hová tartozik
A tizenkét törzs rendszere a Tórában még világos volt, ma azonban a legtöbb zsidó nem tudja pontosan, melyik törzsből származik. A rabbi szerint legfeljebb annyit lehet mondani, hogy a mai zsidóság jelentős része valószínűleg Jehuda, Binjámin vagy Lévi törzséből ered. Ennek történelmi oka van: a kettészakadt királyság korában a déli birodalomban főleg Jehuda és Binjámin törzse maradt meg, mellettük nagy számban éltek leviták is, mivel a jeruzsálemi Szentély ott állt.
Az északi királyság tíz törzse viszont szétszóródott és nagyrészt asszimilálódott. Így ma a törzsi identitás többnyire elveszett, még akkor is, ha családi hagyományok őriznek valamit belőle.
Kohanita? Levita? Izrael?
Megyeri Jonatán részletesen beszélt arról is, hogy a kohanita és a levita státusz némileg kivétel. Ezek ugyanis apai ágon öröklődnek, és sok családban fennmaradt a tudat, hogy az illető kohanita vagy levita származású. A családnevek között is akadnak erre utaló példák: Kohen, Kohn, Katz, Segal, Lévi és hasonlók.
De a rabbi óvatosan fogalmazott: százszázalékos bizonyossággal ezt ma sem tudjuk. A hagyomány, a családi tudat, a sírkövek, az anyakönyvek mind segíthetnek, de a teljes bizonyosság hiányzik. Éppen ezért lesz a Messiás egyik feladata, hogy ruách hákódes, vagyis isteni sugallat révén feltárja: ki melyik törzshöz tartozik valójában.
„A Messiás fogja szétszálazni, hogy ki milyen törzsből származik.”
A rabbi szerint a Messiás először a kohaniták és leviták kérdését rendezi, majd mindenki más törzsi hovatartozását is megnevezi.
Aki bent van, az bent van
Az előadás egyik legfontosabb és legmegnyugtatóbb mondata az volt, hogy a Messiás nem azért jön, hogy szégyent hozzon az emberekre. Vagyis ha valaki a zsidó nép szerves részeként él, nem azért fogják elővenni, hogy valamely távoli felmenőjében hibát találjanak.
Ez különösen azoknál fontos, akiknek családi hátterében lehetett valamilyen kérdéses pont: egy bizonytalan betérés, egy kusza leszármazás vagy más halachikus probléma. A rabbi a Rambam nyomán hangsúlyozta: a Messiás nem azért fog kutatni, hogy kizárjon, hanem hogy tisztázza és helyreállítsa a rendet.
Mi az a mamzer?
A beszélgetés talán legdrámaibb része a mamzer státusz magyarázata volt. Megyeri Jonatán világossá tette: a mamzer nem egyszerűen „házasságon kívül született gyermek”, ahogy ezt a hétköznapi nyelv sokszor gondolja. A halacha szerint az a gyermek számít mamzernek, aki olyan tiltott kapcsolatból születik, például amikor egy férjes zsidó nő más zsidó férfitől szül gyermeket.
Ennek a státusznak rendkívül súlyos következményei vannak: nemcsak az érintett személy életére, hanem utódaira is kihat. Éppen ezért a rabbinikus jogalkalmazás szinte minden lehetséges eszközzel igyekszik elkerülni, hogy valakit mamzernek kelljen nyilvánítani.
„A rabbik minden lehetséges eszközt megpróbáltak megtalálni, hogy ne kelljen valakit mamzernek minősíteni.”
A rabbi nem is rejtette véka alá: ez sokszor komoly jogi kreativitást, sőt szinte intellektuális akrobatikát igényel. De éppen ez a cél: megmenteni az embert egy életre szóló, öröklődő stigmától.
Az aguna tragédiája
Innen vezetett át a beszélgetés az aguna kérdésére, vagyis arra az esetre, amikor egy nő nem tud újraházasodni, mert férjéről nem bizonyítható biztosan, hogy meghalt vagy szabályosan elvált tőle. Ez különösen háborús időkben vált tragikusan gyakori helyzetté.
A rabbi felidézte: a második világháború után nagyon sok rabbi dolgozott azon, hogy ilyen nőket felmentsen ebből az állapotból, és lehetővé tegye számukra az újrakezdést. Ez nemcsak jogi kérdés volt, hanem mély emberi felelősség is.
A Tóra nem elvont rendszer, hanem élő valóság
Az előadás végére Megyeri Jonatán rabbi egy egészen lenyűgöző gondolathoz érkezett: a Tóra nem pusztán szabályrendszer, hanem olyan isteni ajándék, amelynek értelmezését és alkalmazását az Örökkévaló az ember kezébe adta.
Ezért történhet meg az, hogy a rabbik olykor nemcsak értelmezik a valóságot, hanem halachikus értelemben formálják is azt. A rabbi ezt több példával érzékeltette, és végül egy híres haszid történettel zárta, amelyben a berdicsevi rebbe szinte „bíróság elé idézi” Istent a Messiás késlekedése miatt.
A történet egyszerre merész, megható és nagyon zsidó: vitatkozni az Örökkévalóval, sőt perbe fogni – majd utána mégis odafordulni hozzá az imában. Ebben a feszültségben jelenik meg az a bensőséges, eleven kapcsolat, amelyről az egész előadás szólt.
A törzsek rendje tehát ma még többnyire rejtve van. De a hagyomány szerint nem örökre. És amikor eljön a Messiás, nem káoszt hoz, hanem tisztaságot, rendet és helyreállítást – úgy, hogy közben senkit nem akar megalázni, hanem mindenkit a maga helyére emel.
Az EMIH rabbijai és közösségi vezetői élő adásban izgalmas témákkal várják a Virtuális Bét Midrás hallgatóit a zsido.com Facebook oldalán. Minden érdeklődőt szeretettel várunk!
www.facebook.com/Zsidocom/
#Oberlander
