Amikor „búvárszemüveget” kap a világ: így beszél a zsidóság a Messiásról
Megyeri Jonatán rabbi előadásában a Messiás zsidó fogalmát járta körül: mit jelent a másiách, milyen feladatai vannak a megváltónak, hogyan képzeli el a zsidó hagyomány a messiási kort, és miért a cselekedet marad a hit legfontosabb próbája. A beszélgetés közben szó esett Mózesről, Ezráról, a harmadik Szentélyről, a halottak feltámadásáról, a kereszténység szerepéről és arról is, miért teremtett Isten embert, ha angyalokat is teremthetett volna.
A Messiás: felkent, küldetéssel
A zsidó megváltásgondolat Megyeri Jonatán magyarázata szerint már a Tórában megjelenik, még ha sokszor rejtett, „kódolt” utalásokban is. A Messiás nem elvont jelkép, hanem feladattal érkező személy: elhozza a száműzetés végét, visszagyűjti Izrael népét, és helyreállítja a Szentély szolgálatát.
„Messi héberül azt jelenti, felkent” – magyarázta a rabbi. A felkenés az ókori Izraelben a királyi és szent szolgálatra való kijelölés jele volt. Az olaj szimbólumából pedig egy személyes üzenetet is kibontott: ahogy az olaj és a bor nyomás alatt adja ki magából a levét, úgy az emberből is gyakran akkor jön elő a legjobb, amikor felelősség, próbatétel, belső nyomás alatt áll.
Három megváltás: Egyiptom, Babilónia, Róma
Az előadás egyik fő gondolata az volt, hogy a zsidó történelemben már voltak megváltást hozó vezetők. Mózes az egyiptomi rabszolgaságból vezette ki a zsidó népet, Ezra pedig a babilóniai száműzetés után segítette a visszatérést és a második Szentély korának kezdetét.
A mostani, hosszú száműzetést a rabbinikus irodalom „római száműzetésként” írja le, amely a második jeruzsálemi Szentély lerombolása óta tart. A végső megváltás ezzel szemben már nem időszakos lesz: ez lesz az a korszak, amikor Izrael népe összegyűlik, felépül a harmadik Szentély, visszatér az áldozati szolgálat, feltámadnak a halottak, és a világ megtelik istentudattal.
Mit jelent, hogy a föld megtelik istentudattal?
A rabbi egyik legerősebb képe a tenger példája volt. Aki a partról nézi a tengert, azt hiszi, látja az egészet, valójában csak a felszínt érzékeli. A mélyben külön világ van: élőlények, mozgások, rejtett gazdagság.
Így beszélt a messiási korról is: „Le fog esni egy hájog a szemünkről”, és az ember meglátja, hogy a fizikai valóság mellett más rétegek is léteznek. Nem feltétlenül az ember természete változik meg, hanem a látása: felismeri a másikban is az istenit, ezért értelmetlenné válik az ellenségeskedés.
Rambam józan képe és a csodás várakozás
Megyeri Jonatán két nagy irányt mutatott be. Az egyik a Rambam, vagyis Maimonidész pragmatikusabb álláspontja. Eszerint a Messiás Dávid házából származó zsidó férfi, aki teljesen hű a Tórához, nagy Tóra-tudással bír, összegyűjti Izrael száműzöttjeit és felépíti a harmadik Szentélyt. Ha mindez sikerül, akkor tudható róla, hogy ő a Messiás.
A másik, színesebb hagyomány szerint a Szentély csodás módon, tűzben száll alá az égből. A rabbi nem zárta ki a csodás várakozást, de hangsúlyozta: a zsidó gondolkodásban a Messiás felismerése nem önbejelentésből, hanem a beteljesített prófétai feladatokból következik.
Ezért említette Bár Kochbát is, akiről Rabbi Akiva és más bölcsek egy ideig úgy gondolták, hogy ő lehet a Messiás. Amikor azonban elbukott a felkelés, világossá vált, hogy a várakozás nem teljesedett be.
Miért nem fogadja el a zsidóság a keresztény megváltóképet?
Az előadás tisztelettel beszélt a kereszténységről, de világosan megfogalmazta a zsidó álláspont lényegét: a Messiásra vonatkozó próféciák nem teljesedtek be Jézus idejében. Nem gyűlt össze minden zsidó Izraelben, nem épült fel a harmadik Szentély, és nem érkezett el a próféták által leírt világbéke.
A rabbi azt is kiemelte, hogy a kereszténység történelmi szerepe a monoteizmus terjesztésében nem jelentéktelen: a világ nagy része a Biblia nyelvén, képein és fogalmain keresztül tudja majd felismerni a megváltást, amikor az eljön.
Miért kell várni a Messiást?
A messiásvárás nem passzív ábrándozás. A rabbi szerint mindennapi kötelesség, mert a zsidó embernek nem szabad belenyugodnia abba, hogy a világ olyan, amilyen. A megváltás várása annak tudata, hogy a teremtésnek célja van.
A halottak feltámadásáról szólva azt magyarázta: az ember testből és lélekből áll, és mivel a micvák teljesítése a test és a lélek közös munkája, az isteni jutalom és beteljesedés sem maradhat csak a lélek ügye.
Isten nem robotokat akart
A beszélgetés végén a téma a teremtés céljához vezetett. Miért kellett ember, ha Isten teremthetett angyalokat is? Megyeri Jonatán válasza szerint azért, mert az angyal nem valódi partner: nincs szabad akarata.
„Istennek semmire nincs szüksége. Nincs szüksége világra, fákra, állatokra. Nincs szüksége semmire. Istennek valakire van szüksége” – mondta. Ez a „valaki” az ember, aki képes igent és nemet mondani, kérdezni, vitázni, keresni, dönteni.
Ezért lett a cselekedet központi jelentőségű. A hit fontos, de a kapcsolatot a micvák építik. Ahogy a rabbi fogalmazott: „A hit nagyon fontos, de másodlagos a cselekedethez képest.”
A messiási kor ezért nem menekülés a világból, hanem annak beteljesítése. A világ akkor válik otthonná Isten számára, amikor az ember szabad akaratból, tudatos cselekedetekkel teszi szentebbé.
Az EMIH rabbijai és közösségi vezetői élő adásban izgalmas témákkal várják a Virtuális Bét Midrás hallgatóit a zsido.com Facebook oldalán. Minden érdeklődőt szeretettel várunk!
www.facebook.com/Zsidocom/
