Harminchat igaz ember, akikért áll a világ
Megyeri Jonatán rabbi a zsidó hagyomány egyik különleges talmudi gondolatát magyarázta: a világ fennmaradása harminchat igaz ember érdemén is múlhat. A tanítás Ézsaiás próféta egyik verséből indul ki, majd a Talmud olvasatán keresztül a cádikok, az igaz emberek szerepéről, a jó cselekedet erejéről és a világot fenntartó rejtett érdemekről beszél.
A „láméd-váv” titka
A zsidó hagyományban él egy különleges gondolat: a világot harminchat igaz ember tartja fenn. Megyeri Jonatán rabbi a Talmud alapján vezette be ezt a tanítást, amely Ézsaiás próféta szavára épül. A prófétai vers arról beszél, hogy boldog az, aki az Örökkévalóra vár, aki Benne reménykedik. A héber „ló” szó betűi: láméd és váv. A két betű számértéke harminchat.
Innen bontakozik ki a talmudi tanítás: vannak igaz emberek, cádikok, akiknek az érdeme képes megtartani a világot. „Cadik héberül igaz embert jelent” – mondta a rabbi, majd hozzátette: a gondolat lényege, hogy az Örökkévaló még akkor is fenntartja a világot, ha az emberiség pusztulásra volna érdemes, amennyiben vannak benne igazak.
A hagyományban szerepel olyan magyarázat is, amely szerint harminchat igaz ember él Izrael földjén, és harminchat a diaszpórában. Így a szám hetvenkettőre bővül, de az alaptanítás változatlan: a világ sorsa nem pusztán a tömegek állapotán múlik, hanem azon is, hogy van-e benne elég tisztaság, elég cádik, elég Istennek tetsző élet.
Ábrahám alkudozása Szodomáért
A rabbi a gondolat bibliai előzményét Ábrahám történetében mutatta meg. Amikor Isten Szodoma és Gomora pusztulását jelenti be, Ábrahám alkudozni kezd az Örökkévalóval: ha van ötven igaz ember, megmenekül-e a város? És ha csak negyvenöt? Negyven? Harminc? Húsz? Tíz?
Ábrahám kérdése megrendítő: „Aki bíráskodik az egész föld felett, az ne legyen igazságos?” Ebben a mondatban a zsidó hit egyik legbátrabb vonása jelenik meg: az ember megszólítja Istent, érvel, könyörög, az irgalom lehetőségét keresi.
Szodoma végül nem menekül meg, mert tíz igaz ember sem található benne. A történet mégis örök tanítást hagy hátra: egy közösség sorsa függhet néhány igaz embertől. A cádik nem dísze a világnak, hanem tartóoszlopa.
Miért éppen harminchat?
A harminchatos szám mögött a rabbi több réteget is felvillantott. A tizennyolcas szám a héber „cháj”, vagyis élet szó számértéke. Harminchat ennek kétszerese: kétszer élet, életből élet.
Egy másik magyarázat a hatos és a harmincas számot bontja ki. Hat nap alatt teremtetett a világ, a harmincas szám pedig a holdhónap rendjére utal. Így a harminchat egyszerre idézi a teremtés terét és az idő rendjét. A világ rendje, a tér és idő szövete az igaz emberek érdemében kap tartást.
Ez a szám így nem puszta misztikus adat. A harminchat azt üzeni: a világ látható szerkezete mögött erkölcsi és spirituális szerkezet is áll. A cádikok jelenléte ennek a rejtett szerkezetnek része.
Egy kevés fény is számít
Megyeri Jonatán rabbi fontos hangsúlyt tett arra, hogy ez a tanítás alapvetően derűlátó. A nyugati gondolkodásban gyakran idézett kép szerint egyetlen rohadt alma képes tönkretenni az egész kosarat. A tórai szemlélet ennél reménytelibb: egy kevés jó is képes hatni a sok rosszra.
A rabbi a lubavicsi Rebbe gondolatát idézte: „Egy kis gyertya lángja nagy sötétséget képes eloszlatni.” Ez a mondat a tanítás kulcsa. A jóság nem arányosan működik. Egyetlen micva, egyetlen bátor gesztus, egyetlen tiszta döntés messzebbre hat, mint amit az ember első pillantásra gondolna.
Ez a harminchat igaz ember tanításának személyes üzenete. Senki nem tudhatja, hogy az ő cselekedete hol billenti meg a mérleget. Egy segítség, egy jó szó, egy vállalt felelősség, egy Istennek tetsző döntés hatása túlnőhet azon, aki megtette.
A cádik felelőssége mindannyiunké
A harminchat igaz emberről szóló hagyomány sokszor rejtett cádikokról beszél: olyan emberekről, akik nem keresik a nyilvánosságot, mégis miattuk marad fenn a világ. Megyeri Jonatán rabbi előadásában ez a gondolat nem távoli legenda maradt, hanem mindennapi felhívássá vált.
Ha harminchat ember érdeme elegendő lehet a világ fenntartásához, akkor minden jó cselekedetnek súlya van. A világ javítása nem mindig nagy gesztusokkal kezdődik. Sokszor egyetlen pillanatban dől el: az ember enged-e a közönynek, vagy gyújt egy kis fényt.
A tanítás ezért egyszerre misztikus és nagyon gyakorlati. A cádik nem feltétlenül rendkívüli külsőségekben él. Az igaz ember abban ismerszik meg, hogy nem engedi, hogy a földi lét anyagisága magával ragadja. Istennek tetsző életet igyekszik élni, és ezzel másokra is hat.
A világot talán nem látványos hősök tartják fenn, hanem azok, akik csendben, következetesen, tisztán választják a jót. A Talmud harminchat igaz embere így mindannyiunkat megszólít: egy kis fény is elég lehet ahhoz, hogy a sötétség ne maradjon érintetlen.
Az EMIH rabbijai és közösségi vezetői élő adásban izgalmas témákkal várják a Virtuális Bét Midrás hallgatóit a zsido.com Facebook oldalán. Minden érdeklődőt szeretettel várunk!
www.facebook.com/Zsidocom/
