Szövetség jele a testen – mit tanít a zsidóság a körülmetélésről?
Megyeri Jonatán legutóbbi előadásában egy sokakat foglalkoztató, első hallásra talán ellentmondásos kérdést járt körül: ha a zsidó hagyomány nagy hangsúlyt fektet az emberi test tiszteletére, miért tiltja a tetoválást vagy a hamvasztást, miközben a körülmetélést kötelezővé teszi?
Testtisztelet és határok
Az előadás elején a rabbi fontos pontosítással indított: „a piercinget nem tiltja a zsidóság egyébként”. A testékszerek viselése tehát önmagában nem probléma, de megítélésük függ a társadalmi normáktól és a szemérmesség elvétől. A prófétai felszólítás – „járj szemérmesen az Örökkévalóval” – ma is iránytűként szolgál arra, hogyan viszonyuljon az ember a megjelenéséhez.
A tetoválás ezzel szemben már más kategória. Tiltása nem elsősorban a test rongálásáról szól, hanem történeti gyökerei vannak: „a bibliai tilalomnak az oka, magyarázata az az, hogy ez egy pogány szokás volt az ókori időkben”. A zsidó jog következetesen elhatárolódik az ilyen gyakorlatoktól.
A hamvasztás tilalma már közvetlenebbül kapcsolódik a test tiszteletéhez. A test a lélek hordozója, ezért még a halál után is méltóság illeti meg. Ez a szemlélet hatja át azt az alapelvet is, hogy az embernek vigyáznia kell saját testi épségére.
A brit milá különleges státusza
A központi kérdés azonban a körülmetélés: miért nem számít csonkításnak? A válasz kulcsa a Tóra egyik alapgondolata: a brit milá nem emberi döntés, hanem isteni parancsolat. „A körülmetélés az egy micva, az egy parancsolat. Isten adta ezt a parancsolatot” – hangsúlyozta Megyeri Jonatán.
A Teremtés könyvében olvassuk, hogy az Örökkévaló Ábrahámmal kötött szövetségének jeleként rendelte el a körülmetélést, amely „örök szövetségként” kerül a testre, és nemcsak Ábrahámra, hanem utódaira is vonatkozik. Ez ad választ arra is, miért kötelező minden zsidó fiú számára.
Tökéletesség és partnerség
A rabbi egy mélyebb, haszid gondolatot is megosztott: a körülmetélés nem a test „megcsonkítása”, hanem annak beteljesítése. „A zsidó embernek az emberi test az akkor lesz tökéletes, hogyha körül lesz metélve.” Vagyis a brit milá révén az ember aktív részesévé válik a teremtés folyamatának.
Ez a szemlélet radikálisan más perspektívát kínál: nem arról van szó, hogy az ember beavatkozik Isten művébe, hanem arról, hogy Isten bevonja az embert a világ tökéletesítésébe.
Nem az egészség a fő indok
Bár a modern orvostudomány is kimutat bizonyos egészségügyi előnyöket, a micva lényege nem ez. „Az isteni parancsolatokat azért hajtjuk végre, mert Isten megparancsolta. Nem azért, mert egészségesek.” Az egészség legfeljebb „pozitív mellékhatás”, de nem a vallási kötelezettség alapja.
Kölcsön kapott test
Az előadás végén Megyeri Jonatán egy alapvető teológiai gondolatot emelt ki: az ember nem tulajdonosa a saját testének. „Mi kölcsön kapjuk a saját testünket Istentől arra a 120 évre, amit itt vagyunk.” Ez a felismerés egyszerre indokolja a test védelmét és azt is, hogy bizonyos esetekben – mint a brit milá – éppen az isteni akarat teljesítése jelenti a test helyes használatát.
A körülmetélés így nem kivétel a szabály alól, hanem annak legmélyebb kifejeződése: a test tisztelete és az Örökkévalóval való szövetség kézzelfogható jele.
Az EMIH rabbijai és közösségi vezetői élő adásban izgalmas témákkal várják a Virtuális Bét Midrás hallgatóit a zsido.com Facebook oldalán. Minden érdeklődőt szeretettel várunk!
www.facebook.com/Zsidocom/
