Misztika vagy mágia? A gemátria és a zsidó számok titkai Megyeri Jonatánnal
Számokkal az Örökkévaló nyomában
Megyeri Jonatán legutóbbi tanításában a Tóra és a zsidó hagyomány egyik legrejtélyesebb területéről beszélt: a gemátriáról, vagyis a héber szavak számértéken alapuló értelmezéséről. A műsor a tőle megszokott közvetlen stílusban, a hallgatók kérdéseire válaszolva kalauzolta végig a nézőt a számok és betűk spirituális világán.
„A Tóra tiltja, explicite tiltja a varázslást, a mágiát, a mágiának mindenféle formáját” – szögezte le Megyeri, már a beszélgetés elején elválasztva egymástól a vallásos misztikát és az ezoterikus sarlatánságot. Mint elmondta, a gemátria nem varázslás, „ebben nincsen semmi mágia, nincsen benne semmi bűv, még csak bűvészet se”, hanem a Tóra tanulmányozásának egy értelmezési módszere.
Ábrahám, a bálványromboló
A számmisztika kapcsán szóba került Ábrahám apja, Terách is, aki a midrás szerint bálványkereskedő volt. A jól ismert történetben Ábrahám, még gyermekként, összetöri apja bálványait, és amikor az apja kérdőre vonja, így válaszol: „én nem tudom, édesapám, ez az egyik bálvány fölkelt, és ezzel a kalapáccsal szétverte az összes többit.” Amikor Terách tiltakozik, hogy egy darab kő ilyet nem tehet, a kis Ábrahám visszakérdez: „akkor miért gondolod azt, hogy ő az Isten?”
Micsoda számok: a gemátria alapjai
A héber betűknek számértéke is van: az álef = 1, a bét = 2, a gimel = 3… és így tovább, tízesével majd százasával haladva 400-ig. A gemátria tudománya ezekből az értékekből indul ki. „Ez egyszerűen csak arról van szó, hogy melyik szavaknak milyen számértéke van, és ebből milyen konklúziókat lehet levonni” – magyarázta Megyeri, hozzátéve, hogy „ez nem más, mint a Tórának egy értelmezése.”
Az állatok etetése is micva
A következő kérdés gyakorlati jellegű volt: szabad-e sabátkor megetetni az állatokat? A válasz egyértelmű: nemcsak hogy szabad, hanem kötelesség. „Az állatokat előbb kell megetetni, mint ahogy az ember saját maga eszik” – mondta Megyeri. Aki állatot tart, annak szombaton is gondoskodnia kell róla, legyen az háziállat vagy haszonállat.
Miért ilyen kevesen vagyunk?
A „kiválasztott nép” eszméje kapcsán érkezett a kérdés: hogyan lehet, hogy a zsidók ilyen kevesen vannak a világon? „A világtörténelemben nem volt soha olyan, hogy a zsidó egy nagy nép lett volna” – válaszolta Megyeri. Az ígéret, hogy az utódok számosak lesznek, nem mennyiségi fölényt, hanem spirituális jelentőséget jelöl. „Azt is mondja Isten, hogy ‘ti lesztek a legkevesebbek a népek közül’.”
Létezik lelki társ?
Az isteni gondviselés másik példája a lélektárs kérdése. „A Talmud azt mondja, hogy az égben kihirdetik már az ember fogantatása előtt, hogy ki lesz az élete párja.” Hogy mégis sokan nem találják meg az „igazit”, az nem a mennyei terv hibája, hanem az emberi szabad akarat és keresés összetett tánca. „Ha összeházasodsz vele, akkor valószínűsíted, hogy ő a lelki társad.”
Lehet-e életet teremteni?
A mesterséges intelligencia és géntechnológia korában örök kérdés: képes lesz-e az ember más bolygón életet létrehozni? Megyeri szerint az ember már most is képes életet létrehozni, elég a gyermeknemzésre gondolni. „Az ember születése három partneren múlik: Isten, az anya és az apa.” A mesterséges megtermékenyítés pedig ma már természetes dolog, „semmi probléma nincsen vele”.
Hit, értelem, csoda
A zsidó gondolkodásban a természet és a természetfeletti nem egymás ellentétei, hanem ugyanannak az isteni valóságnak a különböző rétegei. Ahogy Megyeri összefoglalja: „A technológiai fejlődés az emberiség fejlődésének része, és Isten tervének része.” A Tóra és a tudomány nem ellenfelek, hanem egymást kiegészítő valóságok.
A zsidó bölcseletben minden betű szám, minden szám tanítás. Csoda kell a megértéshez – de csodák vannak. Ha kérdezel, már úton vagy.
Az EMIH rabbijai és közösségi vezetői élő adásban izgalmas témákkal várják a Virtuális Bét Midrás hallgatóit a zsido.com Facebook oldalán. Minden érdeklődőt szeretettel várunk!
www.facebook.com/Zsidocom/
