Az isteni „intellektus” és az emberi értelem különbségei – Megyeri Jonatán tanítása
Megyeri Jonatán legutóbbi tanításában folytatta a haszid filozófia alapműve, a Tánjá második részének elemzését, különös hangsúlyt fektetve az isteni gondolkodás és az emberi logika közötti alapvető különbségekre. Az első Lubavicsi Rebbe, a Tánjá szerzője, ebben a részben részletesen kifejti, hogyan értelmezhető az isteni logika, és milyen analógiák segítségével próbálhatjuk megérteni azt.
Isten és az emberi értelem korlátai
Az előadás fő gondolata az volt, hogy az isteni „intellektus” nem hasonlítható össze az emberi értelemmel. Az emberi gondolkodás térhez és időhöz kötött, és a megértési képességeink is korlátozottak. Az ember nem képes teljesen felfogni Istent, mivel a Teremtő végtelen, míg az ember véges.
A Tánjá szerzője azonban hangsúlyozza, hogy bár Istent nem érthetjük meg teljes egészében, az ember mégis törekedhet az isteni logika megértésére. Ehhez az ember az isteni műveken keresztül nyerhet betekintést, mint például:
- A Tóra tanulmányozása, amely Isten akaratának és bölcsességének közvetlen megnyilvánulása.
- A teremtett világ és az emberi lélek tanulmányozása, amelyek szintén Isten alkotásai.
Az isteni logika, mint „kulcslyuk” az isteni gondolkodásba
Megyeri Jonatán egy találó hasonlattal élt: az isteni logika megismerése olyan, mint egy kulcslyukon át bepillantani egy szobába. A kulcslyukon keresztül az ember egy részt lát a szobából, de nem képes annak teljes egészét felfogni. Ez a korlátozott betekintés segíthet egy általános képet alkotni, de a teljes megértés elérhetetlen marad az ember számára.
Ez a hasonlat szemlélteti, hogy az emberi értelem számára csak bizonyos aspektusok érthetők meg az isteni gondolkodásból:
- A Tóra: Az isteni gondolatvilág „kulcslyukaként” funkcionál, amely betekintést nyújt Isten akaratába és tervébe.
- A természet: A teremtett világ, mint Isten műve, tükrözi az isteni logikát, de nem képes teljesen kifejezni azt.
Az isteni intellektus hármassága: Tudás, tudó és tudat
A Tánjá ezen a ponton idézi Maimonidészt, a híres 12. századi zsidó filozófust, aki kiemeli, hogy az emberi értelem és az isteni tudat között alapvető különbség van:
-
Az ember esetében:
- Tudó: Az ember, aki a tudással rendelkezik.
- Tudás: Az információ vagy ismeret, amit az ember megszerez.
- Tudat: Az intellektus, amely lehetővé teszi a tudás megszerzését.
Az embernél ez a három különálló entitás. Például az információ („egy meg egy az kettő”) az emberi tudattól függetlenül létezik, hiszen ez az igazság akkor is fennáll, ha senki sem ismeri.
-
Isten esetében:
- A tudó, a tudás és a tudat egy és ugyanaz.
- Isten tudása nem rajta kívül álló információ, hanem a saját lényegének része. Ez az egység azt jelenti, hogy minden létező isteni részből fakad, hiszen „nincs semmi Istenen kívül” („Ein Od Milvado” – „Nincs más Rajta kívül”).
Ez a különbség mutatja, hogy míg az ember számára a tudás megszerzése és belsővé tétele egy különálló folyamat, Isten esetében minden tudás már a lényegének szerves része.
A tudat kiterjesztésének három lépcsője
Az előadás második része az emberi és isteni tudat megnyilvánulásának három szintjéről szólt:
- Gondolat: Az ember belső világának elsődleges kivetülése. Bár a gondolat személyes, mégsem egyenlő az ember lényegével – inkább olyan, mint egy ruha, amely kifejezi, de nem teljesen azonos vele.
- Beszéd: A gondolat kifejezésének korlátozottabb formája. A beszéd segít abban, hogy a gondolatainkat mások számára is érthetővé tegyük.
- Cselekedet: A tudat és gondolatok legkorlátozottabb kifejeződése, amely fizikai tetteken keresztül jelenik meg.
Megyeri Jonatán kiemelte, hogy az ember számára ezek a lépcsők szigorúan elkülönülnek, míg Isten esetében ez a hármasság is egységet alkot.
Az isteni beszéd és a teremtés
A Tóra leírása szerint Isten a világot „beszéddel” teremtette. Ez azt jelenti, hogy Isten számára a beszéd nem csupán kommunikációs eszköz, hanem valós teremtő erő. Az ember esetében a beszéd nem képes ilyen mértékű hatást kifejteni, de Isten esetében a beszéd teremtésre képes, hiszen minden Istenen belül létezik.
Mit tanulhatunk ebből?
Az ember feladata, hogy megértse saját korlátait, és ezek tudatában törekedjen Isten logikájának és akaratának megismerésére. Ez a törekvés elsősorban a Tóra tanulmányozásában, a természet és az emberi lélek alaposabb megismerésében nyilvánulhat meg. Bár teljes megértést nem érhetünk el, a folyamat önmagában is szent és értékes.
Zárszó
Megyeri Jonatán hangsúlyozta, hogy az isteni logika megértése nem csupán intellektuális gyakorlat, hanem egy spirituális küldetés is. Az emberi gondolatok, szavak és cselekedetek segíthetnek közelebb kerülni a Teremtőhöz, de mindig emlékeznünk kell arra, hogy a Teremtő végtelenségét soha nem érhetjük el teljes mértékben.
„Isten megismerése olyan, mint egy végtelen utazás, ahol az út maga a cél” – zárta tanítását Jonatán.
Az EMIH rabbijai és közösségi vezetői élő adásban izgalmas témákkal várják a Virtuális Bét Midrás hallgatóit a zsido.com Facebook oldalán. Minden érdeklődőt szeretettel várunk!
www.facebook.com/Zsidocom/
