„A Tóra nem fekete-fehér rendszer”: Megyeri Jonatán rabbi a homoszexualitásról, vágyakról és parancsolatokról
Megyeri Jonatán rabbi egy kényes, sokakat foglalkoztató témát helyezett tágabb zsidó vallásjogi keretbe: mit mond a Tóra a homoszexualitásról, és hogyan viszonyul a judaizmus az ember vágyaihoz, érzéseihez és cselekedeteihez? Az előadás központi gondolata az volt, hogy a Tóra elsősorban nem az emberben felbukkanó érzéseket, hanem a gyakorlati cselekvést szabályozza.
Az érzés és a cselekedet különbsége
A rabbi először a micvák természetéről beszélt. Vannak tórai parancsolatok, amelyek érzésekre vonatkoznak: „Szeresd az Örökkévalót”, „Szeresd felebarátodat”, vagy éppen az idegen istenségek elutasítása. Ezek azonban rendszerint gyakorlati formát is öltenek: a szülők tisztelete például konkrét viselkedésben jelenik meg.
Megyeri rabbi szerint a zsidó felfogás abból indul ki, hogy az ember képes dolgozni az érzésein. „Az agy uralkodik a szíven” – fogalmazta meg a haszid gondolat lényegét. Ez nem könnyű, de lelki munka, önfegyelem és tudatos életvezetés révén lehetséges.
Miért szólhat bele Isten az ember életébe?
Az előadás egyik fontos kérdése az volt: milyen alapon mondhatja meg Isten, hogyan éljen az ember? A rabbi erre a teremtés logikájával válaszolt. Ha Isten az ember „tervezője és gyártója”, akkor ő tudja, hogyan lehet az életet a legteljesebben, leghelyesebben élni.
A Tóra ebben az értelemben nem puszta korlátozás, hanem használati útmutató az élethez. A parancsolatok célja, hogy az ember a legalapvetőbb, ösztönös cselekedeteiben is szentséget teremtsen.
A szexualitás mint szent lehetőség
Megyeri rabbi hangsúlyozta, hogy a zsidóság nem lenézi a testiséget, hanem komolyan veszi. Az evés, ivás, alvás, a testi szükségletek és a szexualitás mind olyan területek, amelyekben az ember állati ösztönei megjelennek, ezért éppen ezekben rejlik nagy spirituális lehetőség.
A Tóra részletesen szabályozza a tiltott szexuális kapcsolatokat. Ide tartoznak bizonyos rokoni kapcsolatok, házasságtörő viszonyok, állatokkal való kapcsolat, valamint a férfiak közötti szexuális aktus tilalma is.
Nem a vágy, hanem a megvalósított aktus
A rabbi külön hangsúlyozta: a Tóra a homoszexualitás esetében nem magát az érzést tiltja, hanem a konkrét cselekedetet. „A Tóra nem tiltja a vágyat, hanem azt mondja, hogy az ember uralkodjon a vágyán” – mondta.
Ezt más területekkel is párhuzamba állította: az emberben lehetnek nehezen kezelhető késztetések, de a Tóra azt várja, hogy ezek ne vezessenek tiltott cselekedethez. Ez nem egyszerű, és nem is kisebbíti az érintettek belső küzdelmét.
A női homoszexualitás és az önfegyelem kérdése
A rabbi különbséget tett a férfiak közötti tórai tilalom és a női homoszexualitás között. Utóbbiról azt mondta, hogy a Tóra explicit módon nem tiltja, a rabbinikus irodalom viszont szemérmességi okokból problémásnak tekinti.
Hasonlóan beszélt az önkielégítés kérdéséről is: a férfiak esetében szigorúbb a halachikus megítélés, míg a nőknél inkább szemérmességi szempontok kerülnek elő.
Nem minden vagy semmi
Az előadás egyik legfontosabb emberi üzenete az volt, hogy a zsidóságot nem szabad „mindent vagy semmit” rendszerként látni. A Tórában 613 micva van, és ha valaki egy területen küzd vagy elbukik, attól még a többi parancsolat értéke nem szűnik meg.
Megyeri rabbi egy habád rabbi példáját idézte, akinek homoszexuális testvére eltávolodott a vallástól. A rabbi erre úgy tekintett: ha egy micva nehéz, „ott van még másik 612 parancsolat, amit meg lehet tartani.”
A gyakorlati tanács ezért nem az elutasítás, hanem a továbblépés: tegyél tfilint, gyújts péntek este gyertyát, tarts meg egy micvát, és az egyik jó cselekedet hozhatja magával a másikat.
