Megyeri Jonatán: Minden, amit Hanuka történetéről, szokásairól és spirituális üzenetéről tudni érdemes
Hanuka harmadik estéjén, amikor már három láng világít a hanukai menórán, Megyeri Jonatán rabbi különleges összefoglalót adott az ünnepről. Történelem, hagyomány és lelki üzenet fonódott össze ebben az estben, amely egyszerre szólt a múlt küzdelmeiről és a jelen felelősségéről.
Egy történelmi ünnep gyökerei
Hanuka alapvetően történelmi ünnep. Időszámításunk előtt a 4–2. században járunk, Nagy Sándor hódításait követően, amikor a görög kultúra – a hellenizmus – egyre mélyebben hatolt be a zsidó világba. Bár kezdetben a zsidók vallási autonómiát élveztek, az asszimiláció komoly veszélyt jelentett az identitásra.
A fordulópont IV. Antiochusz Epiphanész uralma alatt következett be, amikor a zsidó vallásgyakorlást betiltották: tilos lett a körülmetélés, a zsidó naptár használata és a Tóra tanítása. „Nem fizikailag akarták elpusztítani a zsidó népet, hanem spirituálisan” – hangsúlyozta a rabbi.
A hasmoneus felkelés és a csoda
Modiin városában tört ki az ellenállás Matitjáhu, a hasmoneus papi család feje vezetésével. Fia, Jehuda – akit később Makkabinak neveztek – irányításával egy kis létszámú, de elszánt zsidó sereg szállt szembe a túlerőben lévő görögökkel és a velük szövetséges, hellenizált zsidókkal.
A győzelem után a jeruzsálemi Szentélyt megtisztították, és újra meg akarták gyújtani a menórát. „Egyetlen korsó tiszta olajat találtak, amely egy napra lett volna elég – mégis nyolc napig égett” – idézte fel Megyeri Jonatán. Ez az olajcsoda lett Hanuka legfőbb szimbóluma, és ennek emlékére gyújtunk nyolc napon át gyertyát.
Szokások és hagyományok
Hanuka nem bibliai ünnep, ezért nincs munkatilalom. Központi micvája a gyertyagyújtás: az első este egy, majd minden további estén eggyel több láng gyullad ki. A gyertyákat sötétedés után, lehetőleg nyilvános helyen gyújtjuk, hogy „hirdessük a csodát”.
Az olajcsodára emlékezve ilyenkor olajos ételek kerülnek az asztalra: fánk, latkesz – vagy akár, ahogy a rabbi megjegyezte, „magyar–zsidó fúzióként hanukai lángos”.
A fény spirituális üzenete
Hanuka Kislev 25-én kezdődik, az év legsötétebb időszakában. Nem véletlen, hogy éppen ilyenkor gyújtunk fényt. „Mi lehetne fontosabb, mint fényt vinni a sötétségbe?” – tette fel a kérdést a rabbi.
A hanukai láng nemcsak fizikai fény, hanem lelki is: hit, jóság, együttérzés, adakozás és erős identitás jelképe. A lubavicsi hagyomány szerint „egy kis gyertyaláng is képes nagy sötétséget eloszlatni”. A gonoszsággal nem félelemmel, hanem fénnyel kell szembeszállni.
Üzenet a jelennek
Megyeri Jonatán rabbi nem kerülte meg a jelen fájdalmas eseményeit sem: a hanukai időszakban elkövetett sydney-i terrortámadás áldozatairól is megemlékezett. „Ne a félelem és ne az identitás elrejtése legyen a válasz, hanem a fény, az identitás megerősítése” – fogalmazott.
Hanuka harmadik estéjén még öt nap áll előttünk. „Ahogy a menórán egyre több a láng, úgy legyen egyre több hit, szeretet és együttérzés a szívünkben” – zárta gondolatait a rabbi, békés, fényes hanukát kívánva mindenkinek.
Az EMIH rabbijai és közösségi vezetői élő adásban izgalmas témákkal várják a Virtuális Bét Midrás hallgatóit a zsido.com Facebook oldalán. Minden érdeklődőt szeretettel várunk!
www.facebook.com/Zsidocom/
