A női lélek előnye – miért állnak a nők spirituálisan magasabb szinten?
„A férfi nem jó semmire – hacsak nem adsz neki konkrét feladatot” – mondta félig viccesen, félig komolyan Megyeri Jonatán rabbi egy kedd esti női tanulókörben az Óbudai zsinagógában. Az előadás központi kérdése az volt, vajon miért állítja a zsidó hagyomány, hogy a nők spirituálisan magasabb szinten állnak, mint a férfiak?
A válaszhoz a zsidó vallási kötelezettségek természetét kellett először tisztázni. Míg a férfiak számos napi micvára kötelezettek – például az imára, tfilin viselésére, zsinagógai részvételre –, a nők mentesülnek ezek alól. Nem azért, mert kevesebbet várnánk el tőlük, hanem ellenkezőleg: „a nők 0-24-ben micvát teljesítenek” – hangsúlyozta a rabbi.
A női szerepkör a család, az otthon és a gyermeknevelés köré épül, és ezek a zsidóságban nem profán tevékenységek, hanem szent küldetés. Egy vacsorakészítés, egy gyerek lefektetése, a háztartás irányítása – mind-mind Isten szolgálatának formái. „Amikor egy nő vacsorát főz, az nem gasztronómia, hanem micva” – fogalmazott.
Régen a háztartási teendők fizikailag is lekötötték a nőket, így a tórai törvények mentesítették őket az időhöz kötött micvák alól. Ma, amikor a házimunka könnyebb és sok nő dolgozik is, a Lubavicsi Rebbe tanítása szerint a nőknek lehetőségük és szükségük van a tanulásra és az imára is. De ez lehetőség – nem kötelezettség.
A férfiakkal ellentétben – akik csak akkor mozdulnak, ha a Tóra rájuk parancsolja –, a nő belső késztetésből szolgálja Istent. Ez a különbség a spirituális szintek között: „A nő Istent szolgálja akkor is, amikor mos, főz vagy nevel. A férfit meg noszogatni kell” – hangzott el az előadáson.
Szemérmesség, éneklés és zsinagógai szerepek
A beszélgetés egy másik kérdés kapcsán áttért a női éneklés kérdésére is. A hagyomány szerint férfiak előtt nőknek nem illik énekelni, mert a női énekhang (kol isá) érzéki hatása szemérmetlenségnek (erva) minősül. Ez azonban nem a nő elnyomásáról szól, hanem a figyelem irányításáról: „A lényeg, hogy ne minden szempár a nőre szegeződjön”.
Ezért ha például egy nő halkan dúdol a zsinagógában, ahol férfiak erőteljesen énekelnek, az nem probléma. Ellenben ha a nő hangja kiemelkedik, uralja a teret, az már nem szemérmes viselkedés.
Az ima idején a beszélgetésről is szó esett. A rabbi egyértelműen megkülönböztette az ima alatti és azon kívüli beszélgetést. „A zsinagóga a gyülekezés háza. De az imaidő Isten ideje. Akkor ne egymással beszéljünk.”
A törvény szelleme és betűje
A tanítás során többször elhangzott, hogy a halacha – a zsidó jog – nemcsak a törvény betűjéről, hanem a szellemiségéről is szól. Például technikailag lehetséges, hogy egy női énekest mikrofonon keresztül hallgatni nem számít tiltottnak – hiszen nem közvetlen a hang –, de mégsem illő, nem helyénvaló. „Ami szabad, az nem kötelező” – idézte a rabbi a Lubavicsi Rebbe szavait.
A férfiak és nők különbözősége: nem hierarchia, hanem szerepmegosztás
A zsinagógai funkciók férfiak számára vannak fenntartva – nem diszkriminációból, hanem mert ők vannak kötelezve. A nőknek nem kell részt venniük az összes liturgikus micvában, mert „őket nem kell állandóan figyelmeztetni: ők amúgy is Isten útján járnak”.
Az előadás zárásaként Megyeri Jonatán így foglalta össze: „A nő nem alacsonyabb rendű, hanem magasabb szinten áll. Egy nő, aki neveli a gyerekeit, vezeti a háztartást, dolgozik, és közben méltósággal él, az folyamatosan szentséget hoz erre a világra.”
És hogy mit csináljon egy nő, ha éppen nincs gyereke, nincs háztartása, vagy több ideje van? Akkor tanuljon Tórát, imádkozzon, csatlakozzon a közösséghez – mert az Isten-szolgálat soha nem szűnik meg, csak más formát ölt.
Az EMIH rabbijai és közösségi vezetői élő adásban izgalmas témákkal várják a Virtuális Bét Midrás hallgatóit a zsido.com Facebook oldalán. Minden érdeklődőt szeretettel várunk!
www.facebook.com/Zsidocom/
