Van-e értelme az életnek, ha korlátozottak a lehetőségeink?
Megyeri Jonatán tanításában egy megrendítő kérdést boncolgat: mit tehet az ember, ha ágyhoz kötött, mozgáskorlátozott, vagy gyógyíthatatlan beteg? Van-e értelme az életnek, ha az ember nem érzi magát hasznosnak? A zsidó szemlélet megindató és egyben felemelő választ ad.
Az élet nem arról szól, mit kapunk, hanem arról, mit adunk
Aki azon tũnődik, van-e értelme az életének, az már jó úton jár – mondja Megyeri Jonatán. „Ez az érzés isteni eredetű. Mert aki keresi az értelmet, az már felismerte: az élet nem arról szól, mit kapunk a világtól, hanem mit tudunk adni neki.”
Az ember gyakran érzi ússzerűnek, ha nem tud dolgozni, családot fenntartani, vagy aktív szerepet vállalni a társadalomban. De ez a modern gondolkodás mércekéje, nem pedig a Tóra szemlélete. A zsidó hit szerint minden ember egyedi érték, és épp az teszi fontossá, hogy mit tudunk tenni a világért – bármilyen állapotban is legyünk.
Nincs felesleges élet
Megyeri Jonatán szerint „Isten nem teremt feleslegesen senkit. Ha létezül, az azt jelenti, hogy van olyan jó, amit csak általad lehet végrehajtani. Ha nem lenne rád szükség, nem lennél itt.”
A zsidó világszemlélet alapja, hogy Isten mérhetetlen szeretettel és pontossággal alkot minden lelket. Egy vaknak talán jobb a hallása, egy mozgáskorlátozott más területen erősebb. A Lubavicsi Rebbe szavaival: ha az ember némi hiányt kapott egyik oldalon, biztosan küpótlást kapott egy másik területen.
A kapcsolat Istennel nem fizikai képességeken múlik
Megyeri Jonatán egy megrázó történetet mesélt: egy ismert amerikai kántor súlyosan autista fiáról beszélt a Lubavicsi Rebbével, aki azt mondta neki: az ilyen emberek nehezen létesítenek kapcsolatot a külvilággal, de Istennel könnyebben tudnak kapcsolódni, mint az egészségesek.
Ez a felismerés segít abban, hogy ne csak fizikai teljesítményekben gondolkodjunk, hanem spirituális értékben. Egy bölcsességgel kimondott mondat, egy mosoly, egy kedves üzenet, egy adománypersely elhelyezése az ajtó mellett: ezek mind olyan cselekedetek, amelyekkel javítjuk a világot.
„A koldus nem neked tartozik hálával, hanem te neki”
A tanítás egyik legmegrendítőbb gondolata volt, amikor Megyeri Jonatán egy rabbi és súlyosan beteg gyermeke kapcsán elmondta: „Nem mi teszünk szívességet azzal, hogy gondoskodunk róla. Ő tesz nekünk szívességet azzal, hogy lehetővé teszi: általa jobb emberekké váljunk.” Ez a szemlélet radikálisan más, mint amit a modern világ sugall.
A zsidó etika szerint értékes az élet akkor is, ha semmi látványosat nem tudunk tenni. Minden pillanat, amit Istentől kaptunk, lehetőség egy csepp fényt hozni a világba.
Isten tudja, meddig van rád szükség
Az élet Isten ajándéka. Csak Ő tudja, mikor van vége. Az élet megrövidítésének gondolata, még szenvedés esetén is, idegen a zsidó jog szellemiségétől. Mert minden ütés, amit a szív végez, minden levegővétel értékkel bír.
Isten az, aki tudja, hogy mikor van vége a feladatunknak. Addig pedig feladatunk van. Akkor is, ha kerekes székben ülünk. Akkor is, ha ágyhoz vagyunk kötve. Akkor is, ha látszólag nem csinálunk semmit. Mert lehet, hogy a mosolyunk, a derűnk, vagy tétlennek tűnő jelenlétünk az, ami másokat jobbá tesz.
A világ akkor lesz jobb, ha mi is jobbak leszünk
A zsidó gondolkodás szerint nem az a fontos, hogy ki mennyit tesz, hanem hogy ki mit tud tenni. Mindenki a saját mértékéhez mérten. Ahogy Megyeri Jonatán zárta előadását:
„Istennek szüksége van rád. Azért, mert amit te tudsz, azt senki más nem tudja útolérni. Pont úgy, pont olyan jól.”
Az EMIH rabbijai és közösségi vezetői élő adásban izgalmas témákkal várják a Virtuális Bét Midrás hallgatóit a zsido.com Facebook oldalán. Minden érdeklődőt szeretettel várunk!
www.facebook.com/Zsidocom/
