Mások-e a zsidók?
Megyeri Jonatán a zsidó identitás három rétegéről: nép, nemzet és vallás – és arról, hogy mit jelent ma mindez a világ számára
„A zsidóság nem vallás, hanem életforma. Azért vagyunk mások, mert vállaljuk: nekünk dolgunk van ebben a világban.” – mondja Megyeri Jonatán rabbi rendhagyó, gondolatébresztő előadásában, melyben a zsidó identitás rétegeit bontja ki: történelmi, spirituális és egzisztenciális szempontból.
A kérdés provokatív: Mások-e a zsidók? És a válasz – ahogy azt a rabbi is kibontja – nem egyszerű igen vagy nem. A zsidó lét nem egyszerűen különbözés, hanem küldetés, amely a világ jobbítását tűzi ki célul.
A nép, amely egy családból lett
Megyeri szerint a zsidók mindenekelőtt egy „család”: „Nép vagyunk, mert közös ősapáink vannak: Ábrahám, Izsák és Jákob. A család fogalma a zsidó identitás alapja.”
A világ zsidósága ma mintegy 14-15 millió főt számlál – ez a történelemhez képest meglepően kicsi szám. A Holokauszt előtt közel 18 millió zsidó élt a világon; a második világháborúban elpusztított hatmillió ember örökre hiányzik. „A mi népünk kis nép, de történelme és hatása a világra mérhetetlen.”
A diaszpóra zsidósága – különösen az Egyesült Államokban – identitásában gyakran vívódik: „Sokan nem tudják, hogy kik ők. Mi teszi zsidóvá a zsidót? A származása? A vallása? A kultúrája?”
Nemzet, amely kétezer év után visszatért
A zsidók egyúttal nemzet is – még ha ez időnként kényelmetlen is egyeseknek. „Az államiság gondolata a zsidó történelem mélyén mindig ott volt. Bár 1948 előtt majdnem 2000 évig nem volt zsidó állam, az identitás sosem szűnt meg.”
Izrael Állam létrejötte – és folyamatos fenntartása – nem pusztán politikai, hanem spirituális ügy is: „Izrael nem csak földrajzi tér, hanem szellemi középpont.”
Megyeri hangsúlyozza: Izraelben lenni, odatartozni – akár fizikailag, akár lelkileg – azt jelenti, hogy az ember részt vesz a „jövő építésében”. „Izrael nem egy opció a sok közül – Izrael a közös nevező.”
Vallás, ami cselekvés
A harmadik – és talán legfontosabb – aspektus a vallás, vagy ahogy Megyeri pontosít: „A zsidóság nem vallás, hanem életforma.” A Tóra parancsai – a 613 micva – keretezik a mindennapokat. Nem elvont hitrendszer, hanem kézzelfogható tettek összessége.
„Minden tett – egy köszönés, egy étkezés, egy üzleti döntés – vallási aktus lehet. Isten a tettekben van jelen.”
Megyeri a zsidóságot cselekvésalapú spiritualitásként mutatja be. Ezért is különleges a zsidó ember útja: nem önmagáért él, hanem küldetéssel. „Mi azért vagyunk a világon, hogy szentté tegyük a profánt. Hogy Istent vigyük a világba.”
A választott nép – de mire választva?
Sokan félreértik a „választott nép” kifejezést. Megyeri egyértelművé teszi: „A választottság nem kiváltság, hanem feladat. Nem arról szól, hogy jobbak vagyunk, hanem arról, hogy többet kérnek tőlünk.”
Ez a küldetés az, ami „mássá” teszi a zsidót. Nem felsőbbrendűség, hanem felelősség. „A zsidóság lényege nem abban áll, hogy mások vagyunk – hanem abban, hogy másképp élünk. Másként viszonyulunk a világhoz.”
A nem zsidók szerepe: a noahita törvények
Megyeri hangsúlyozza: a zsidó vallás nem térítő vallás. „Nem kell zsidónak lenni ahhoz, hogy valaki üdvözüljön. A nem zsidók számára is van egyetemes erkölcsi út – ez a hét noahita parancs.”
Ez az egyetemes etikai kód a Teremtéshez való viszonyt is megalapozza. A zsidóság tehát nem kizárni akar másokat, hanem példát mutatni: „Ha mi jól tesszük a dolgunkat, az áldás másokra is kiárad.”
Miért teremtette Isten a világot?
A rabbi a kabbalisztikus hagyományokhoz nyúl vissza, amikor azt mondja: „Isten azért teremtette a világot, hogy legyen kivel megosztania önmagát.”
Az ember – különösen a zsidó ember – Isten társa a teremtésben. Az ember dolga az, hogy a szentség szikráit összegyűjtse és visszavigye a forráshoz. Ez az élet értelme.
Mások – de nem idegenek
Megyeri Jonatán előadásában végig egyensúlyoz: kimondja, hogy a zsidók „mások” – de nem elszigetelt, nem különálló, nem felsőbbrendű módon. A különbség a küldetésben van: a világ jobbítására irányuló isteni parancsban, amely nem kizár, hanem meghív.
„Mi nem azért vagyunk, hogy elzárkózzunk, hanem hogy világítsunk.” – hangzik el zárásként.
Ez az a „másság”, amelyből nem félelem, hanem remény fakadhat – mindenkinek.
Az EMIH rabbijai és közösségi vezetői élő adásban izgalmas témákkal várják a Virtuális Bét Midrás hallgatóit a zsido.com Facebook oldalán. Minden érdeklődőt szeretettel várunk!
www.facebook.com/Zsidocom/
