„Ez már nem sapka, ez koronává nőtte ki magát” – A szőrmés strájmli titkai Megyeri Jonatán szemével
Mi az a feltűnő, elegáns fejfedő, amit a hászid zsidók viselnek ünnepeken és szombaton? Hogyan készül, mennyibe kerül, és miért nem esőben hordják? Megyeri Jonatán rabbi utánajárt – és be is próbált egyet.
Kirjás Joel: egy magyar gyökerű város Amerikában
A videóban Megyeri Jonatán rabbi útja egy különleges helyre, Kirjás Joel városába vezet, amelyet a szatmári hászid közösség alapított az Egyesült Államokban. A város neve Joel Teitelbaum rabbi emlékét őrzi, aki a holokauszt után újraszervezte a szatmári közösséget, sőt, még nagyobbra és befolyásosabbra építette, mint amilyen Európában valaha is volt. „Ez a város teljes egészében ortodox zsidók lakta hely, és minden lakója magyar gyökerű” – mutatja be a rabbi a várost, miközben zsinagógák, tanházak, pékségek és boltok között sétál.
Kirjás Joel mára tízezres lélekszámú várossá nőtt, ahol a magas születésszám miatt folyamatos az építkezés. A város zsidó intézményrendszere lenyűgöző: tágas, modern zsinagógák, tantermek, könyvekkel teli tanulószobák, sőt még pendrive-on árult tóraelőadások is kaphatók.
Mi az a strájmli – és mitől más, mint egy kalap?
A városnézés során Megyeri rabbi ellátogat egy tradicionális fejfedőket árusító üzletbe, ahol egy igazi különlegesség, a strájmli kerül a figyelem középpontjába. Ez az ünnepi fejfedő a hászid közösségek egyik legismertebb és legikonikusabb ruhadarabja, amelyet szombaton és jomtovkor viselnek.
A strájmli nem egyszerű fejfedő, hanem „a szombat fényének emelését” szolgáló öltözék – egyfajta királyi korona, amit különleges alkalmakkor hordanak. Eredete a 17–18. századig nyúlik vissza, amikor Lengyelországban és Ukrajnában a zsidók már hasonló fejfedőket viseltek.
Szarvasból készül, kézzel formálják
A strájmli szőrméből készül, és ahogy Megyeri Jonatán bemutatja: „ma már jellemzően szarvas szőréből készítik, mert a régi, kisállatokból készült szőrmék nehezen hozzáférhetők és természetvédelmi okokból nem is kedveltek.” A fejfedő belseje puha bársonyból van, kívülről pedig lamellákra rögzítik a szőrszálakat.
Az új trendeknek megfelelően a strájmliok egyre nagyobbak lettek: „régebben kisebb, keskenyebb volt, ma már valóságos korona, amelynek a mérete egyre nő”. A legdivatosabb darabokon melírszerű fehér szálak is megjelennek – ezt sokan kifejezetten kérik, mert elegáns, ősz hatást kölcsönöz a viselőjének.
Nemcsak ünnepi, hanem státuszszimbólum is
A strájmli általában egyedi készítésű (custom made), és komoly befektetés. Ára 2500 és 15 000 dollár között mozog – a legdrágább darabokat különleges szőrméből, különleges formázással készítik. „Itt most nincs 15 000 dolláros példány, de azért az olcsóbb sem éppen olcsó” – jegyzi meg a rabbi.
Az első strájmlit az esküvő után kezdik el hordani a férfiak – hasonlóan ahhoz, ahogy például a lubavicsi zsidók a hosszú frakkot (rekel) és az övet (gartl) kezdik viselni. A strájmli tehát nemcsak vallási, hanem szimbolikus jelentőséggel is bír: a felnőtt, házas zsidó férfi státuszát, közösségi szerepét is jelzi.
Van esős és napsütéses strájmli is
Külön érdekesség, hogy a hászidok kétféle strájmlit tartanak: egy drágább, díszes darabot az ünnepekre, és egy olcsóbbat – az úgynevezett regen strájmlit – az esős időkre. „A szőrme nem szereti a vizet, úgyhogy az olcsóbb darabot hordanak ilyenkor” – meséli Megyeri Jonatán, miközben bemutatja a különbségeket.
A regen strájmli egyszerűbb kivitelű, kevésbé elegáns, és könnyebben pótolható – de így is több ezer dolláros érték.
„Akárki akármit mond, ennek van stílusa”
Megyeri Jonatán rabbi természetesen ki is próbál egy strájmlit: „Most nem vagyok az alkalomhoz öltözve, de a szakállam megvan. Egy ilyen fejfedő azért ad valamit – ennek van valami stílusa.” A felpróbált darab 14 inch széles és 10,5 inch magas – nem a legnagyobb, de már így is meglepően impozáns.
A rabbi humorral és szeretettel vezeti végig nézőit a strájmli világán – miközben nemcsak egy ruhadarabot, hanem egy teljes közösség hagyományát, értékrendjét és kultúráját mutatja be. A szatmári közösség ugyan konzervatív, de kifinomult – egyszerre őrzi a múlttól örökölt szigorú szabályokat, és alkalmazkodik a modern környezet kihívásaihoz.
A strájmli így nemcsak a fejre kerül, hanem – egy kicsit – a szívre is.
Az EMIH rabbijai és közösségi vezetői élő adásban izgalmas témákkal várják a Virtuális Bét Midrás hallgatóit a zsido.com Facebook oldalán. Minden érdeklődőt szeretettel várunk!
www.facebook.com/Zsidocom/
