A sófár hangja: visszatérés Istenhez
Ros hásáná egyik legősibb és legfontosabb micvája a sófárfújás. Megyeri Jonatán tanításában a kosszarvból készült hangszer bibliai történeteit és spirituális jelentését járta körül. A sófár egyszerre idézi fel Ábrahám önfeláldozását, a Szináj-hegyi kinyilatkoztatást, a szabadságot, a megtérést és a messiási megváltás reményét. Hangjai az ember lelki útját is elbeszélik: az Istennel való egységtől a megtörtségen és a síráson át egészen a visszatérésig.
Ábrahám kosától Ros hásánáig
A sófár kosszarvból készül, és jelképrendszere szorosan kapcsolódik az ákédához, Izsák megkötözésének történetéhez. Amikor Ábrahám már készen állt fia feláldozására, Isten megállította. Ezután egy kost pillantott meg, amely szarvánál fogva akadt a bozótba.
A zsidó hagyomány Ros hásánához kapcsolja ezt a történetet. A Talmud így fogalmaz: „Fújjatok előttem kosszarvat, hogy megemlékezzek számotokra Izsák megkötözéséről, és úgy tekintsem, mintha ti magatok is odaadtátok volna magatokat nekem.”
A sófár ezért az önátadásra is emlékeztet. Arra, hogy Ábrahám egész életét Isten szolgálatához igazította, Ros hásánákor pedig mi is újra meghatározhatjuk saját életünk irányát.
Kürtszó a Szinájnál, Jerikónál és a királykoronázáskor
A sófár számos helyen megjelenik a Bibliában. A Szináj-hegyi kinyilatkoztatáskor erős sófárhang kísérte a Tóra átadását. A királyok koronázásakor ugyancsak megszólalt, és a hadsereg mozgását, a riadót is kürtszó jelezte.
Jerikó falai körül Józsué vezetésével hétszer vonult körbe Izrael népe, miközben szóltak a sófárok. A hetedik kör után a falak leomlottak.
Megyeri Jonatán ezt a belső világunkra is vonatkoztatja. Ros hásánákor azok a falak is leomolhatnak, amelyek az ember isteni lelke, saját mélyebb énje és az Örökkévaló közé épültek.
A szabadság hangja
A jóvél, az ötvenedik év kihirdetését is sófár jelezte. Ebben az évben a héber szolgák visszakapták szabadságukat, bizonyos földtulajdonok visszaszálltak eredeti birtokosaikhoz.
A sófár így a szabadság jelképévé is vált. A tanítás ezt személyes síkra helyezi: az embernek érdemes megvizsgálnia, minek vált a rabjává. Szokások, vágyak vagy beidegződések is uralhatják az életünket. A sófár arra hív, hogy visszaszerezzük lelki szabadságunkat.
A prófétai ígéret szerint a végső megváltást is nagy sófárhang kíséri majd. A kürt ezért a jövő reményét is magában hordozza.
Királlyá tenni Istent
A ros hásánái liturgia három nagy témaköre a zichronot, a sófárot és a málchujot: az emlékezés, a sófár és Isten királyságának elfogadása.
Az ünnep egyik legfontosabb lelki feladata, hogy az ember újra Istenhez igazítsa életét. A királykoronázáskor megszólaló sófár ezért különösen találó jelkép: Ros hásánákor Istent koronázzuk királlyá saját életünk fölött.
Egy hang, megtörtség, zokogás
Három alapvető sófárhangot hallunk. A tekiá egyetlen hosszú, töretlen hang. A svárim három megtört hang. A truá kilenc rövid, zokogásszerű hangból áll.
Megyeri Jonatán ezekben az ember lelki történetét látja. A tekiá az eredeti egységet jelképezi: a lélek forrásánál még szoros kapcsolatban áll Istennel. Az élet során ez a kapcsolat meggyengülhet, erre emlékeztet a svárim megtört hangja. A truá a fájdalom, a megbánás és a visszavágyódás sírása.
A sorozat végén újra megszólal a tekiá. A hosszú, egységes hang a visszatérést jelzi: a lélek ismét közel kerül eredeti forrásához.
A király felismeri gyermeke sírását
A Báál Sém Tov története szerint egy király messzi földre küldte fiát. Évek múlva a herceg hazatért, ám annyira megváltozott, hogy az őrök már nem ismerték fel. A palota kapujában sírni kezdett. A király meghallotta gyermeke zokogását, és rögtön felismerte.
A sófár ilyen szavak nélküli kiáltás. Ros hásánákor mi magunk emlékezünk arra, hogy továbbra is Isten gyermekei vagyunk, és visszatérhetünk hozzá akkor is, ha az év során eltávolodtunk.
A szűkösségtől a tágasságig
A sófár formája is jelentést hordoz. A hang egy keskeny nyíláson indul, majd a szélesebb végén tör elő. Megyeri Jonatán ezt a zsoltár szavaival kapcsolta össze: „Szorultságomból kiáltok hozzád, Örökkévaló, és válaszolsz nekem a tágasságodból.”
Ros hásáná üzenete ebben a mozdulatban is benne van. Az ember a saját szűkösségéből fordul Istenhez, és az isteni irgalom tágasságát keresi.
A sófár egyszerű hangja ezért egész történetet mesél el. Emlékeztet az ákédára, a Tóra-adásra, a szabadságra, a megtérésre és a megváltásra. És mindenekelőtt arra, hogy bármilyen messzire kerültünk, az út visszafelé mindig nyitva áll.
Az EMIH rabbijai és közösségi vezetői élő adásban izgalmas témákkal várják a Virtuális Bét Midrás hallgatóit a zsido.com Facebook oldalán. Minden érdeklődőt szeretettel várunk!
www.facebook.com/Zsidocom/
