A szabad akarat ára – miért „kell” a sátán?
Megyeri Jonatán rabbi online előadásában ezúttal a szabad akarat kérdését járta körül – azt a témát, amely nélkül szerinte a világ teremtésének sincs értelme. A beszélgetés a sátánról szóló korábbi tanítást folytatta, de most még mélyebbre ásott: miért engedi meg az Örökkévaló a rosszat, és miért ennyire fontos a bechirá chofsit, a szabad választás lehetősége?
A rabbi az Óbudai zsinagógából jelentkezett, és már a bevezetőben világossá tette: rövid ideje van, de nagy témát választott. A tegnapi előadás a sátán zsidó felfogásáról szólt. Ott hangsúlyozta: a sátán – héberül szátán – nem Isten riválisa, nem valamiféle önálló, Istennel szemben álló hatalom.
„A sátán nem Isten ellenfele, pláne nem Istennel egyenrangú valaki.”
A Talmud bölcsei – idézte – azonosítják a sátánt a jécer hárá-val, a rossz ösztönnel, sőt a malách hámávettel, a halál angyalával is. Ezek nem különálló hatalmak, hanem egyazon isteni küldetés különböző megnyilvánulásai. Az angyal – malách – szó maga is „küldöttet” jelent. A sátán tehát nem autonóm erő, hanem isteni megbízott.
Hol van Isten a rosszban?
A 21. századi ember számára talán a legnehezebb kérdés: ha Isten jó, hogyan létezhet gonoszság? Megyeri rabbi a kabbala klasszikus hasonlatát hozta: az óceán és a vödör képét. Az Örökkévaló egyszerre „világot betöltő” és „világot körülölelő” jelenlét. Amikor „visszahúzódik”, teret enged a szabadságnak – és ezzel együtt a rossz lehetőségének is.
A kockai rebbe híres mondását idézve így fogalmazott: „Isten ott van, ahova beengedik.” Ahol az ember nem hívja be az isteni jelenlétet, ott vákuum keletkezik – és a vákuumot valami betölti.
De ez a „valami” sem Istenen kívül létezik. A zsidó hit alapelve az én od milvado – nincs Rajta kívül semmi. A rossz nem egy másik isten, nem kozmikus ellenpólus, hanem a szabadság következménye.
Miért nem elég az angyal?
A kérdés így válik élessé: ha Isten mindenható, miért nem teremtett egyszerűen egy tökéletes világot engedelmes lényekkel?
A válasz kulcsa a szabad akarat. Az angyalnak nincs bechirá chofsit-ja. Az angyal végrehajt. Az ember viszont választhat. És éppen ez a választás teszi partnerévé az Örökkévalónak.
Megyeri rabbi szemléletes példával élt: ha valaki korlátlan gazdagságot kapna, de senkivel nem oszthatná meg, vajon boldog lenne-e? Isten – akinek „mindent megvan” – meg akarja osztani a jót. De nem „robotokkal”, hanem olyan lényekkel, akik képesek igent és nemet is mondani.
A Tóra ezért nevezi a házastársat ézer kenegdónak – „segítségül vele szemben”. A valódi kapcsolat nem bólogatás, hanem konstruktív tükör. Ugyanez igaz az ember és Isten kapcsolatára is: az ember nem automata, hanem morális döntéshozó.
A szabad akarat ára
Innen érthető a legnehezebb kérdés: miért engedi Isten a tragédiákat? Miért nem avatkozik be minden gonosz döntésnél?
A rabbi szerint azért, mert ha az Örökkévaló minden rossz választásnál „korlátot húzna”, a világ elveszítené lényegét. A bowlingpálya példájával élve: ha mindig fel van húzva az oldalsó korlát, a játék értelmét veszti. A szabadság csak akkor valódi, ha a tévedés lehetősége is adott.
„Ha kiveszed a szabad akaratot a képletből, a világ teremtésének semmi értelme nincs.”
Ez a gondolat nem ad könnyű vigaszt a történelem tragédiáira – de teológiai keretet kínál. A szabadság annyira alapvető, hogy Isten csak rendkívüli esetekben avatkozik bele a természet rendjébe – mint a Vörös-tenger kettéválásakor. A csoda kivétel, nem szabály.
A bűn mint céltévesztés
Az előadás végén Megyeri rabbi a bűn fogalmát tisztázta. A héber chét gyöke „céltévesztést” jelent. A bűn nem önkényes szabályszegés, hanem eltérés attól a céltól, amelyre az ember teremtetett: hogy az Örökkévaló partnere legyen a világ jobbá tételében.
Amikor az ember a rosszat választja, nemcsak tiltást sért, hanem eltávolodik saját küldetésétől.
A sátán, a kísértés és a rossz lehetősége tehát nem a hit gyengesége, hanem a szabadság ára. És éppen ez a szabadság az, ami lehetővé teszi, hogy az ember valódi társa legyen Istennek – a sabát megtartásában, a micvák teljesítésében, a morális döntésekben.
A választás a miénk. Az Örökkévaló pedig – ahogy a Tóra mondja – „életet és halált ad eléd”. A döntés felelőssége és méltósága az emberé.
Az EMIH rabbijai és közösségi vezetői élő adásban izgalmas témákkal várják a Virtuális Bét Midrás hallgatóit a zsido.com Facebook oldalán. Minden érdeklődőt szeretettel várunk!
www.facebook.com/Zsidocom/
