Takarítsd el a múlt piszkát! – avagy mit üzen egy napi rituálé a lelki nagytakarításról?
Megyeri Jonatán előadása a 613 micva világából – a Szentélytől a mindennapokig
Mi köze van egy hajdani jeruzsálemi templomszolgálat látszólag technikai mozzanatának, például a hamvak eltakarításának a mi hétköznapi életünkhöz? Megyeri Jonatán rabbi legutóbbi szerdai előadásában azt mutatta meg, hogyan rejlenek mély spirituális tanítások még a legkézzelfoghatóbb részletek mögött is – például abban, hogyan égett az „őrláng” a Szentély oltárán.
Micvák, amelyekből világ épül
A sorozatban – amely Maimonidész, vagyis a Rambam micvafeldolgozását követi – a 27-től a 33-ig számozott parancsolatokat tárgyalta a rabbi. Ezek az áldozatok bemutatására, a kohaniták szolgálatára, és a tisztasági szabályok betartására vonatkozó előírások. Bár ezek ma nem alkalmazhatók szó szerint, Megyeri hangsúlyozta, hogy erkölcsi üzenetük örökérvényű.
Maimonidész egyik hitágazata az, hogy „a Tóra nem lesz kicserélve”. – idézte a filozófust, majd hozzátette: „Soha nem fogja Isten azt mondani, hogy ezek a parancsolatok már érvénytelenek, mert mostantól jönnek új parancsolatok. Ez a zsidó hit egyik pillére.”
Színkenyér és belső arc
A 27. micva a „színkenyerek” rendszeres kihelyezéséről szól a Szentély asztalára. A rabbi itt a héber „lechem” (kenyér) és „panim” (arc) szavak etimológiáján keresztül világított rá a szöveg mélységeire: „A panim, az arc a héberben ugyanabból a gyökből ered, mint a ‘belső’. Mert az arc a lélek, a hangulat tükre.” A kenyér harci metaforaként is megjelent: az életért, a megélhetésért való küzdelem szimbólumaként.
Tűz, füst és szakrális illatok
A 28. micva a füstölőszerek napi kétszeri bemutatásáról rendelkezik. A rabbi az egyik tanulótárs által hozott illatszer-készlet segítségével szemléltette a 11 alkotóelemet. „Olyan, mint fizikaórán a kísérlet. Szemléltetni jó, mert a szagok, az érzékszervi élmény mindig közelebb visz a megértéshez.”
A füstölőszer bemutatása – amellett, hogy a Szentély egyik legismertebb eleme – arra is emlékeztet, hogy az áldozat nemcsak anyagi ajándék, hanem szimbolikus kapcsolat az Örökkévalóval.
Az őrláng bölcsessége
A 29. és 30. micva kapcsán Megyeri a templomi „őrlángról” és az oltár hamvainak eltakarításáról beszélt. Ezek voltak a napi rutin részei, mégis ezekből vezetett le egy mély életbölcsességet:
„Nem tudsz új áldozatot hozni, ha nem takarítottad el az előző napi piszkot. A fejlődés első lépése nem az, hogy elindulsz felfelé, hanem az, hogy megállítod a lefelé csúszást.”
Ezt követően frappáns példával világította meg: „Hiába kezdesz el futni napi öt kilométert, ha közben ugyanúgy eszed a csokoládét. A fogyás ott kezdődik, hogy abbahagyod a nassolást.” Az áldozati oltár tisztítása tehát erkölcsi felhívás: mielőtt bármit építenél, előbb takarítsd el a múltat.
A tisztaság tere
A 30. micva a „tisztátalanok” táboron kívülre küldését írja elő, amit Megyeri szimbolikus szinten értelmezett: „A táborban, ahol Isten jelenléte nyugszik, nem lehet tisztátalanság.” Itt elmagyarázta a különféle tisztátalanságok – például a halott érintése, a corát (spirituális eredetű bőrbetegség), vagy a záv (folyással járó állapot) – jelentését is.
A corát kapcsán megjegyezte: „Ez a betegség a pletykálás és rágalmazás spirituális következménye volt. És a legnagyobb szégyen az volt, hogy mindenki látta rajtad, mit tettél.” Bár ma már nincs ilyen látható jel, a rabbi finoman utalt arra, hogy belül talán ma is mindannyiunkat borít néha néhány fehér folt.
Kohén: rang vagy kiváltság?
A 31. és 32. parancsolat a kohaniták – Áron leszármazottai – megkülönböztetett szerepéről szól. A rabbi kiemelte: a Tóra felolvasásnál, az étkezés utáni áldásban és más szent dolgokban a kohanitának elsőbbsége van. De ez nem mindig egyszerű: „Képzeld el, sabát reggel van egy bármicvó, ott a nagypapa, a rokonok, mindenki szeretne felmenni. És a kohén minden héten fent van… Ilyenkor udvariasan kimegy a teremből, hadd jusson másnak is a megtiszteltetés.”
A kohaniták különleges ruháiról szóló 33. micva kapcsán Megyeri részletesen ismertette a négy (általános papok) és nyolc (főpap) ruhadarabot, megjegyezve: „A ruha megszentelte viselőjét. Amikor elkopott, nem dobták ki – újrahasznosították, például kanócot fontak belőle a menórához.”
Zárszó: tanulni, nevetni, fejlődni
Megyeri Jonatán tanításaiban sajátos egyensúlyban van a mély filozófiai tartalom és a közvetlen, gyakran humorral fűszerezett előadásmód. Egy szemléltető füstölőszergyűjtemény, egy régi bojler őrlángja vagy egy bármelyikünk által ismert hétköznapi dilemma – mind-mind lehetőséget ad arra, hogy felismerjük: a Tóra ma is rólunk szól.
Mielőtt új áldozatot hoznál, előbb pakold el a régit. Ez nemcsak a jeruzsálemi Szentély rendje – hanem a lelki élet nagytakarításának is örök üzenete.
Az EMIH rabbijai és közösségi vezetői élő adásban izgalmas témákkal várják a Virtuális Bét Midrás hallgatóit a zsido.com Facebook oldalán. Minden érdeklődőt szeretettel várunk!
www.facebook.com/Zsidocom/
