Megyeri Jonatán: Ha Isten jó, hogy létezhet gonoszság?

Az EMIH rabbijai és közösségi vezetői élő adásban izgalmas témákkal várják a Virtuális Bét Midrás hallgatóit a zsido.com Facebook oldalán. Minden érdeklődőt szeretettel várunk! www.facebook.com/Zsidocom/

Ha Isten jó, hogyan létezhet gonoszság?

Megyeri Jonatán rabbi ezúttal az Óbudai zsinagógából jelentkezett, és a messiási korszakról szóló tanulás közben egy alapvető, sokakat foglalkoztató kérdéshez érkezett: ha az Örökkévaló jó, hogyan lehet jelen a világban a gonoszság?

Az előadás kiindulópontja a Rambam, azaz Maimonidész (Mose ben Maimon) Misné Torája volt, azon belül is a királyok törvényei, ahol a messiási időkről ír. A rabbi hangsúlyozta: a messiási korszak és a jelen világ között nem a természet törvényei változnak meg gyökeresen, hanem az emberiség tudatállapota.

A messiási kor: tiszta istentudat

A próféták jövendölése szerint „megtelik a föld istentudattal, miként a tenger medre megtelik vízzel”. A messiási korban nem azért szűnik meg a bűn, mert az ember elveszíti a szabad akaratát, hanem mert világos lesz számára az isteni valóság.

A rabbi egy szemléletes példát hozott: ma is „van kamera”, Isten lát mindent – mégis sokan nem vesznek erről tudomást. A messiási korban azonban olyan lesz az isteni jelenlét, mintha a rendőr ott állna előttünk: nem a vágy tűnik el, hanem az értelmetlenség tudata.

Ez nem a szabadság megszűnése, hanem a tudat tisztulása.

Góg és Magóg: háború vagy belső küzdelem?

A Rambam szerint a prófétai szövegek egyszerű olvasata alapján a messiási korszakot megelőzi egy megrázó esemény, az úgynevezett Góg és Magóg háborúja. A hagyományban vita van: egyes bölcsek szó szerinti történelmi háborúnak tekintik, mások metaforának – az emberi lélek belső harcának a jó és rossz között.

Ez a kettősség nem zavar, hanem a zsidó gondolkodás természetes része. A Talmud világa nem fél attól, hogy ugyanarról a kérdésről több megközelítés éljen egymás mellett.

Miért előzi meg a megváltást szenvedés?

A rabbi itt egy mély, de nehéz gondolathoz érkezett. A hagyomány a messiási korszak előtti nehézségeket „szülési fájdalmakhoz” hasonlítja (hevlei Másiách). A születés a legcsodálatosabb események egyike – mégis intenzív fájdalommal jár.

Ugyanez a kép jelenik meg a hajnal metaforájában is: a legsötétebb pillanat közvetlenül a napfelkelte előtt van.

A történelem során minden nagy tragédia – a keresztes hadjáratok, az 1492-es spanyol kiűzetés, a kelet-európai pogromok, végül a Soá – felerősítette a Messiás-váró hangulatot. Tragédiák után gyakran jelentek meg álmessiások is, akik a kétségbeesett reményt lovagolták meg.

A kérdés fájdalmas, de elkerülhetetlen: ha Isten jó, hogyan engedhette meg mindezt?

A gonoszság és a szabadság

Az előadás korábbi gondolatmenetéhez visszanyúlva a rabbi utalt arra: a gonoszság létezése összefügg az emberi szabad akarattal. Az Örökkévaló nem robotokat teremtett, hanem erkölcsi döntésekre képes lényeket. A szabadság pedig – valódi szabadságként – magában hordozza a rossz választás lehetőségét is.

A messiási korban nem a szabadság szűnik meg, hanem az isteni igazság lesz annyira nyilvánvaló, hogy a rossz választás értelmetlenné válik.

Illés próféta: a felkészítő

A hagyomány szerint a megváltást megelőzi Illés próféta megjelenése, aki „kiegyenesíti a szíveket”, és felkészíti a népet a megváltásra. A prófétai könyv – Malakiás könyve – így fogalmaz: „Elküldöm nektek Illés prófétát, mielőtt eljön az Örökkévaló nagy és félelmetes napja.”

Illés próféta különleges alak a hagyományban: a tanítás szerint nem halt meg, hanem élve emeltetett fel. A brit milá ünnepén és a pészachi széder estén is az ő jelenlétére számítunk – ez nem folklór, hanem annak kifejezése, hogy a megváltás reménye folyamatosan jelen van.

A végső válasz

A kérdés tehát nem oldható fel egyszerű logikai formulával. A zsidó gondolkodás nem tagadja a gonoszság realitását, és nem bagatellizálja a történelmi szenvedést. De azt állítja:

– Isten jósága nem szűnik meg a szenvedés miatt.
– A szabadság ára a rossz lehetősége.
– A történelem legsötétebb pillanatai sem az utolsó szó.

A messiási ígéret nem a jelen valóság tagadása, hanem annak kijelentése, hogy a történelemnek van iránya. A gonoszság nem végső hatalom, hanem átmeneti állapot egy nagyobb isteni tervben.

A kérdés fájdalmas – de a válasz a remény nyelvén szól.

Az EMIH rabbijai és közösségi vezetői élő adásban izgalmas témákkal várják a Virtuális Bét Midrás hallgatóit a zsido.com Facebook oldalán. Minden érdeklődőt szeretettel várunk!

www.facebook.com/Zsidocom/