Megyeri Jonatán: Hit ÉS tudomány?
Hat nap vagy milliárd évek? Összeegyeztethető-e a Tóra teremtéstörténete a modern természettudomány állításaival? Megyeri Jonatán rabbi tanítása szerint nemcsak hogy összeegyeztethető, de a kérdés sokkal mélyebbre vezet: mit tekintünk biztos alapnak – az éppen aktuális tudományos konszenzust vagy az isteni kinyilatkoztatást?
A tanítás kiindulópontja egy gyakran felmerülő dilemmát érint: miként lehet egybevetni a Tóra hatnapos teremtéstörténetét az univerzum több milliárd éves koráról szóló tudományos elméletekkel. A rabbi már az elején hangsúlyozza: a tudomány fontos, de nem tévedhetetlen. „A tudomány változik, finomítja, sőt időnként visszavonja korábbi állításait. Ezért nem helyes, ha a hitünket a tudomány pillanatnyi állásához igazítjuk.”
Mit számol a zsidó időszámítás?
A zsidó naptár nem a világ, hanem az ember teremtésétől számítja az időt. Ez jelenleg körülbelül 5786 év. Maga ez a szám sem dogma: a rabbinikus hagyomány a bibliai nemzedékek és uralkodási idők visszaszámolásával jutott el ehhez az eredményhez, amelynek első rendszerezett megfogalmazása egy középkori műben jelent meg. A hangsúly nem a matematikai pontosságon, hanem az arányokon van: a Tóra néhány ezer évről beszél, míg a tudomány milliárdokról.
Három klasszikus zsidó válasz
Megyeri Jonatán három olyan magyarázatot mutat be, amelyek már a Talmudban és a midrásirodalomban is megjelennek.
A teremtés „napjai” nem feltétlenül 24 órásak
Az első megközelítés szerint a teremtés hat „napja” nem azonos a ma ismert 24 órás ciklussal. Hiszen a Nap mint égitest csak a negyedik napon jött létre, márpedig az idő mérését a földi forgás és a Nap viszonya határozza meg. Így az első napok akár rendkívül hosszú időszakok is lehettek. „Isten szemében ezer év olyan, mint egy pillanat” – idézi a Zsoltárok könyvét a rabbi.
A világ fiatal, csak idősnek látszik
A második – és Megyeri Jonatán szerint a leginkább kielégítő – magyarázat abból indul ki, hogy a világ valóban hat nap alatt teremtetett, de már „kész állapotban”. A Talmud szerint az első ember, Ádám, húszévesnek látszott, noha egy pillanattal korábban teremtetett. Ugyanez igaz lehetett a fákra, amelyek évgyűrűkkel, vagy a kőzetekre, amelyek geológiai korjelekkel rendelkeztek, anélkül hogy ténylegesen hosszú idő alatt alakultak volna ki. „A világ új volt, csak régi benyomást keltett.”
Ezt az álláspontot hangsúlyosan képviselte Lubavicsi Rebe is: nincs szükség arra, hogy a Tóra szövegét a tudományhoz „igazítsuk”, hiszen a teremtés eleve olyan világot hozott létre, amely múltat sugall.
Korábbi világok létezése
A harmadik magyarázat a kabbalisztikus hagyományhoz kapcsolódik. Eszerint a mostani világot korábbi világok előzték meg, amelyeket Isten elpusztított. A jelenlegi teremtéstörténet csak erre a világkorszakra vonatkozik, míg a föld mélyében található ősi nyomok akár korábbi világok maradványai is lehetnek. Ez a felfogás magyarázatot kínálhat a dinoszauruszokra vagy az ősi földtörténeti korszakokra is.
Hit és tudomány – nem ellenfelek
Megyeri Jonatán hangsúlyozza: a tudomány egyik legnagyobb érdeme, hogy felismerte – a világnak van kezdete. Ez önmagában összhangban áll a bibliai teremtés gondolatával. A vita nem a „van-e teremtés” kérdéséről szól, hanem annak értelmezéséről.
A rabbi végkövetkeztetése világos és megnyugtató: „Nincs szükség apologetikára. A Tóra igazságát nem a tudomány pillanatnyi konszenzusa igazolja, és nem is cáfolja. A hit és a tudomány nem ellenségek – csak tudnunk kell, melyik mire való.”
A tanítás így nem lezárja, hanem elmélyíti a kérdést: miközben a tudomány a teremtett világ működését kutatja, a Tóra annak értelmét és célját tárja fel. És a kettő – megfelelő alázattal kezelve – képes egymás mellett létezni.
Az EMIH rabbijai és közösségi vezetői élő adásban izgalmas témákkal várják a Virtuális Bét Midrás hallgatóit a zsido.com Facebook oldalán. Minden érdeklődőt szeretettel várunk!
www.facebook.com/Zsidocom/
