Ki a hibás, Isten vagy én?
A szabad akarat kérdése az egyik legmélyebb teológiai probléma – Megyeri Jonatán válasza segít rendet tenni a hit és a felelősség kérdésében.
„Sok az ember fejében a gondolat, de az Örökkévaló tanácsa az, ami megvalósul” – idézte Megyeri Jonatán rabbi a Zsoltárok könyvét, amikor a szabad akarat és az isteni gondviselés kapcsolatáról beszélt legutóbbi tanításában.
A téma – bár sokszor szóba került már – újra és újra felmerül kérdések formájában. Hiszen ez a kérdéskör határozza meg emberi felelősségünket: „Tényleg szabadon döntök? Vagy Isten már úgyis tudja, mit fogok választani?”
Miért fontos egyáltalán a szabad akarat?
A Tóra szerint az ember Isten képmására lett teremtve. „Ez nem azt jelenti, hogy úgy nézünk ki, mint Isten – hanem hogy van valami isteni bennünk: a szabad akarat.” – magyarázta Megyeri.
Az embernek döntési lehetősége van jó és rossz között. Nem úgy, mint az angyaloknak, akik egyfunkciós lények: „A zsidó filozófia szerint még a Sátán is csak végrehajtó, nem döntéshozó. A kísértés eszköz, hogy az ember szabadon választhasson.”
Isten célja, hogy partnereket találjon a teremtésben – olyanokat, akik nemcsak bólogatnak mindenre, hanem képesek akár vele szemben is állni. „Aki nem tud nemet mondani, az nem partner. Az embernek ezért van szabad akarata: hogy a Teremtővel együtt dolgozhasson.”
De ha Isten mindent tud előre, akkor mi értelme a választásnak?
Ez a kérdés nemcsak filozófiai, hanem spirituális súllyal is bír. Megyeri szerint a válasz kulcsa a Tóra parancsolataiban rejlik. „A parancsolatok célja, hogy az ember képes legyen kilépni a természetes ösztöneiből, és a helyeset válassza – akkor is, ha az nehéz.”
Mindenkinek van személyisége, vannak adottságai. Ezek sokszor „előre eldöntik”, hogy mit választunk – de a Tóra célja éppen az, hogy megtanuljunk nem automatikusan dönteni.
„A komfortzónánkból való kilépés – ez a valódi szabad akarat. Nem az, hogy a spenót és a marhapörkölt közül a kedvencünket válasszuk.”
Az emberi lélek mélyén ott munkál az isteni szikra – mondja a Tánjá, a chászid filozófia alapműve. A parancsolatok célja ennek az isteni léleknek a felébresztése.
Mi a különbség döntés és következmény között?
Megyeri egy fontos különbségre is felhívta a figyelmet: „A döntéseink a miénkek. De a döntéseink következményei már Isten kezében vannak.”
A példái megragadták a hallgatóság figyelmét. Mi van, ha valaki gyilkosságot tervez – de az áldozat túléli? Jogilag nem gyilkosság történt. Morálisan azonban a szándék ott volt.
Ugyanez igaz a jó cselekedetekre is. „Ha valaki segíteni akar, de nem tud – Isten akkor is jutalmazza a szándékot. Az ember felelőssége a választás, nem pedig az eredmény.”
Ez a gondolat a Biblia történeteiben is visszaköszön. József történetére utalva elmondta: „A testvérek rosszul döntöttek, amikor eladták őt. De a következmény – hogy alkirály lett Egyiptomban – már Isten akarata volt.”
Isten irányít, de az ember dönt
Hogyan fér össze a szabad akarat az isteni gondviseléssel? Megyeri Jonatán szerint ez nem ellentmondás, hanem kiegészítés.
„Isten a világ irányítója. Az ember pedig dönt. A cselekvés a miénk. Az eredmény az Övé.”
Ez adja a zsidó hit egyik legfontosabb alapját: felelősek vagyunk a döntéseinkért – még akkor is, ha a következmények nem a mi kezünkben vannak.
„Ember tervez, Isten végez” – mondja a népi bölcsesség. A zsidó teológia szerint azonban ez nem lemondás, hanem bizalom: az ember dolga a jó döntés, a többit rábízhatja az Örökkévalóra.
Az EMIH rabbijai és közösségi vezetői élő adásban izgalmas témákkal várják a Virtuális Bét Midrás hallgatóit a zsido.com Facebook oldalán. Minden érdeklődőt szeretettel várunk!
www.facebook.com/Zsidocom/
