Kik Isten emberei? – Papok, rabbik és a zsidó vallási vezetés különbségei
Mi a különbség pap és rabbi között? Ma is él még a papi leszármazás? Ki lehet rabbi, és ki nem? Megyeri Jonatán előadása ezekre a kérdésekre adott alapos, tanulságos választ – közérthetően, a tőle megszokott lendülettel.
A szentély korának „emberei”: papok és leviták
Megyeri Jonatán tanításának elején visszavezette a hallgatóságot a jeruzsálemi Szentély idejébe, amikor a kohaniták (papok) és leviták töltöttek be kulcsfontosságú szerepet az istenszolgálatban. A papok (héberül kohén) Áron, Mózes bátyjának leszármazottai, akik kizárólagosan végezhették az áldozatbemutatást a Szentélyben – állatáldozatot, boráldozatot, lisztáldozatot, sőt ünnepi és hálaáldozatokat is. Mindez Mózes második és harmadik könyvében részletesen is olvasható.
A papok „Isten szolgái” voltak a szó legszorosabb értelmében – nemcsak a Tóra parancsait követték, hanem kizárólagosan ők állhattak az Örökkévaló oltára előtt.
A leviták – Lévi törzséből származó zsidók – segítették a papokat: ők zenéltek, énekeltek az áldozatok alatt, gondoskodtak a szentély logisztikájáról és működéséről.
Az eredeti isteni terv szerint minden elsőszülött fiú lett volna pap, ám az aranyborjú bűnében való részvételük miatt ez a kiváltság átkerült Lévi törzséhez, akik nem vétkeztek. Így lett Áron és utódai a papi rend megalapítói.
Mi történt azóta? Léteznek-e ma papok?
„Bár a jeruzsálemi Szentély már közel kétezer éve nem áll, a papi és levita leszármazás hagyománya máig él a zsidó közösségekben.”
A zsidó hagyomány szerint, ha valaki kohanitának vagy levitának vallja magát, és ezt a családi hagyomány is megerősíti, úgynevezett cheszkat kehuna állapotban van – vagyis él az a feltételezés, hogy valóban papi vagy levita származású.
Bár a törzsi hovatartozást már nem tudjuk pontosan rekonstruálni – a tizenkét törzs összekeveredett –, Lévi törzsének leszármazottjai máig tartják számon identitásukat. Egy zsidó férfi, aki tudja, hogy apja levita vagy kohanita, maga is annak számít.
A papi státusznak ma is vannak előírásai: kohaniták például nem léphetnek be temetőbe (csak külön kijelölt részre), nem vehetnek el elvált vagy betért nőt, és a zsinagógai áldások egy részét is ők mondják – például a birkat kohanim-ot, azaz a papi áldást.
Rabbik: a tanítás emberei
És mit jelent rabbinak lenni? Megyeri Jonatán egyértelművé tette:
A rabbi nem pap – és a pap sem rabbi, hacsak külön nem tanult, nem vizsgázott le rabbinikus tudásból. A rabbi nem származás, hanem tanulás és elhivatottság kérdése.
A rabbi feladata a tanítás, a közösség vezetése, a vallásjogi kérdésekben való eligazítás – mindez a Tóra és a rabbinikus irodalom alapján. A rabbi válaszol, ha a hívő megkérdezi: „megengedett-e ez vagy az?”, vagy „hogyan kell helyesen cselekedni adott helyzetben?”. A rabbi dönt, oktat, példát mutat, közösséget formál.
Fontos különbség: rabbi bárkiből lehet, aki zsidó, tanult, és elismert rabbinikus képesítéssel rendelkezik. A zsidóság még betért személyből is lehet rabbi – a papsággal ellentétben, amit kizárólag származás alapján lehet „megörökölni”.
És ki vezeti a zsinagógai imát?
Sokan gondolhatják, hogy a rabbi vezeti a zsinagógai istentiszteletet – de ez sem kötelezően így van. Az imát vezető személy, a sliách cibur (közösség küldötte) nem kell, hogy rabbi legyen.
„Az imát vezetheti bárki, akit a közösség elfogad, akinek szép a hangja, aki példamutató életet él” – mondta Megyeri Jonatán. – „Sőt, ha valaki ellenszenves, akkor még ha rabbi is, nem lenne szerencsés, ha ő vezetné az imát.”
Papok a jövőben?
A zsidó hit szerint, ha a jeruzsálemi Szentély újra felépül – amire nap mint nap imádkozunk –, akkor a kohaniták és leviták újra szolgálatba állnak. Addig is, a papi hagyományt ápolni kell, a tisztasági előírásokat betartani, és a kohaniták különleges szerepét tiszteletben tartani.
Összegzés
A pap (kohén) származási alapon nyeri el státuszát, és főként a szentélybeli szolgálat a küldetése. A rabbi tanulás, tudás és közösségi elismerés révén válik vallási vezetővé. A rabbi a jelen, a kohanita a múlt és – a remények szerint – a jövő embere. Mindkettő az Örökkévaló szolgálatában áll – más-más eszközökkel, más-más szerepben.
„Vannak kohaniták, akik rabbik – de nem minden rabbi kohanita.”
És hogy ki „Isten embere”? A válasz: mindenki, aki vállalja a küldetést – tanítással, szolgálattal, alázattal.
Az EMIH rabbijai és közösségi vezetői élő adásban izgalmas témákkal várják a Virtuális Bét Midrás hallgatóit a zsido.com Facebook oldalán. Minden érdeklődőt szeretettel várunk!
www.facebook.com/Zsidocom/
