Bodrogkeresztúr egy napra újra zsidó zarándokhellyé vált
Mintegy 15 ezren látogattak idén Bodrogkeresztúrra Steiner Sájele rabbi, a bodrogkeresztúri csodarabbi jorcájtjára, vagyis halálozási évfordulójára. Megyeri Jonatán rabbi a helyszínről jelentkezett, ahol a tokaj-hegyaljai falu néhány napra különleges zsidó zarándokközponttá változott: imával, vendéglátással, emlékezéssel és élő hagyománnyal.
Egy szent ember sírjánál
Ijjár hónap harmadikán évről évre sokan keresik fel Reb Sájele sírját. Megyeri Jonatán rabbi úgy fogalmazott: „Egy szent ember, egy szent életű ember. A sírja is szent.” A látogatók a világ számos pontjáról érkeznek: az Egyesült Államokból, Angliából, európai zsidó közösségekből, és rendszerint Izraelből is sokan jönnek.
Idén a közel-keleti háborús helyzet miatt Izraelből kevesebben tudtak eljutni Bodrogkeresztúrra, mégis nagy tömeg gyűlt össze. A falu utcáin imádkozó, éneklő, beszélgető zarándokok jártak, a sírhoz shuttlebuszok vitték az embereket, a közösségi sátrakban pedig folyamatos vendéglátás várta az érkezőket.
„Azt mondta, hogy jöjjenek mindig az ő cijunjához”
A rabbi beszélgetőtársa egy Friedman-leszármazott volt, akinek családja Bodrogkeresztúrhoz kötődik. Elmondta, hogy dédnagyapja itt élt, és a falu egyik leggazdagabb zsidó embereként „nemzetes úrnak” nevezték, mert ő fizette a legtöbb adót. A család története egyszerre idézte fel a régi bodrogkeresztúri zsidó életet és a vészkorszak tragédiáját: „Innen vitték őket az újhelyi gettóba.”
Arra a kérdésre, miért fontos minden évben eljönni Reb Sájele sírjához, azt mondta: „Azt mondta, hogy jöjjenek mindig az ő cijunjához, és ő vigyáz a falura.” Egy helyi keresztény asszony szavait is felidézte: „Itt ebben a faluban soha nem történik semmi tragédia, mert ő vigyázza.”
Ahol a falu néhány napra zsidó központtá válik
Megyeri Jonatán rabbi végigvezette nézőit a helyszínen: Reb Sájele egykori házánál, az imaszobánál, a vendéglátó sátraknál és az épülő új zsinagóga, illetve bét midrás mellett. A leírásból egy élő, működő zarándokhely képe rajzolódott ki: minjánok alakultak különböző helyiségekben, a férfiak és nők útvonala külön volt kijelölve, az éhes zarándokokat étellel, itallal, meleg fogadtatással várták.
A rabbi külön kiemelte az épülő új közösségi teret is: „Ez tavaly még egy lyuk volt a földben. Gondolom, egy-két éven belül készen lesz.” A mondat jól érzékeltette, hogy Bodrogkeresztúron nem csupán emlékezés zajlik, hanem építkezés is: a múlt szent helye köré új infrastruktúra és új közösségi élet szerveződik.
Imádkozni a sírnál – vagy a sír közelében
A temetőnél már sűrű sor várta a zarándokokat. A sírhoz nem volt könnyű bejutni, de Megyeri Jonatán rabbi nem erőltette az előrejutást: „Egy fedél alatt lenni, az már nagy érdem.” Majd hozzátette: „Imádkozni itt kint is lehet.”
Ez a gesztus szépen mutatta meg a zarándoklat lényegét. A hely szentsége nem pusztán a fizikai közelségben áll, hanem abban a kavánában, belső irányultságban, amellyel az ember az Örökkévalóhoz fordul. A cádik sírja olyan hely, ahol sokan érzik könnyebbnek az imát, de az ima végső címzettje mindig a Jóisten.
Élő emlékezet Tokaj-Hegyalján
Bodrogkeresztúr története egyszerre magyar, zsidó és hászid történet. A régi közösség elpusztult, családokat hurcoltak el, a helyi zsidó élet megszakadt. Mégis, Reb Sájele emléke ma is emberek ezreit vonzza ide. Néhány napra a falu utcáin újra jiddis és héber szavak hallatszanak, imák szólnak, zarándokok érkeznek a temetőhöz.
Megyeri Jonatán rabbi helyszíni bejelentkezése éppen ezt a különleges kettősséget mutatta meg: a fájdalmas múltat és az élő jelenlétet. Azt, hogy egy magyarországi falu, egy cádik emléke és a zsidó ima ereje ma is össze tud kapcsolni embereket kontinenseken, nemzedékeken és családtörténeteken át.
Az EMIH rabbijai és közösségi vezetői élő adásban izgalmas témákkal várják a Virtuális Bét Midrás hallgatóit a zsido.com Facebook oldalán. Minden érdeklődőt szeretettel várunk!
www.facebook.com/Zsidocom/
