Tényleg kirekesztő a zsidó vallás a nőkkel szemben?
Miért ülnek a nők külön a zsinagógában? Miért nem mondanak áldást arra, hogy nem férfiak? És tényleg képes lehet egy paróka vallási előírást beteljesíteni? Megyeri Jonatán rabbi tanító előadásában ezekre a sokakat foglalkoztató kérdésekre adott közérthető, olykor derűs, mégis mélyreható válaszokat – miközben a hallgatóság el is nevethette magát azon, amitől egyébként máskor kényelmetlenül feszengenének.
Miért ülnek külön?
Megyeri Jonatán már a bevezető kérdésnél tisztázta: a zsinagóga, bár mára közösségi tér is, valójában a jeruzsálemi Szentély „mini verziója”. A női és férfi szektorok elkülönítése ennek megfelelően nem diszkriminatív, hanem spirituális célú:
Azt szeretnénk elkerülni, hogy a pasik a nőket nézzék. A rabbik tudták, hogy a nők nem nagyon izgatják magukat azon, hogy a férfiakat nézzék – de a férfiak biztos, hogy a nőket néznék, ha látnák őket.
A rabbi szerint a zsinagóga „férfiközpontú intézmény”, de ennek az az oka, hogy a nők nincsenek kötelezve a közösségi imára, mivel otthon is folyamatosan micvát teljesítenek:
A nő folyamatosan Isten szolgálatában áll 0-24-ben, mert a gyermeknevelés és a háztartás vezetése az egyik legfontosabb micva a világon. Ezért nem kell külön abbahagynia, hogy másik parancsolatot teljesítsen.
Több parancsolat = több lehetőség?
A rabbi hosszasan kitért arra is, mit jelent az a reggeli áldás, hogy „áldott vagy, Örökkévaló, aki nem teremtett nőnek”. A hallgatóság számára elsőre provokatív mondatot így értelmezte:
A férfi több parancsolatot teljesít, tehát több módon kapcsolódhat Istenhez. Ezért ad hálát. A nő azért ad hálát, hogy „Isten akarata szerint lett teremtve”. Ez egy másik út, de a cél közös: Istenhez közeledni.
Az előadás egyik legerősebb hasonlata ez volt:
Képzeld el a pályát, ahol mindenki a célegyenesbe akar érni. A nőnek belső sávja van: rövidebb a táv, de ugyanoda fut be. A férfi külső sávból indul, de több kanyart tesz meg – több micvát kell teljesítenie, hogy ugyanoda jusson.
A paróka és a takarás kérdése
Miért lehet vallásilag megfelelő egy szép, emberi hajból készült paróka? A rabbi szerint nem a szépség tilos, hanem a haj nyilvános látványa:
Nem az a cél, hogy ronda legyél, hanem hogy eltakarva legyen a haj. Az, hogy szebb, mint az eredeti? Hál’ Istennek. Az a feladat, hogy felelj meg a törvényeknek – nem az, hogy elrettents mindenkit.
És ha már haj, akkor jöhet a házasság: egy rövid kitérő során Megyeri Jonatán elmesélte, hogyan házasította ki lányát – modern ortodox rezumé-alapú módszerrel, amit a Tinder „ősváltozatának” is lehetne nevezni.
A világ végül is ugyanoda tart: előszűrni, hogy kivel ismerkedjünk, csak nálunk a család segít ebben, nem az algoritmus.
Technológia és sabát – kiskapuk vagy kreativitás?
Az előadás egyik központi témájává vált, hogy hogyan lehet modern technológiával a szombati törvényeket betartani. A rabbi számos példát említett – sabati lámpa, időkapcsoló, lassúfőző – és elmondta: ezek nem a törvény „kijátszásai”, hanem annak betartása kreatív módon:
Nem kell lekapcsolnod a lámpát, csak elfordítod a burát, és nem látod a fényt. A lámpa ugyanúgy ég. Ez nem trükk: ez a törvény betartása a tiltott cselekedet elkerülésével.
Sőt, egy érdekes kulisszatitkot is megosztott: hogyan lehetett sabátkor televíziós műsort forgatni otthonában, úgy, hogy az ne számítson vallásjogi szabálysértésnek. A megoldás? „Nem zsidó vendégként” jelen lévő stáb, akikre nem vonatkozik a sabáti tilalom, és akik saját akaratukból forgatnak – a rabbi pedig nem néz a kamerába, nem szól hozzájuk, csak éli a sabátot.
Mi a helyzet a melegséggel és a válással?
Megyeri Jonatán világos álláspontot képvisel: a zsidó vallás a homoszexuális aktust tiltja, de nem a hajlamot. A vallás nem vár el „meleggyógyítást”, és még csak nem is zárja ki a melegeket a közösségből – csak a törvények megtartását várja el:
Ha 613 parancsolatból egyet nem tudsz megtartani, az nem ok arra, hogy a másik 612-t is eldobd. Attól még lehet sabátot tartani, kósert enni, imádkozni.
A válásról is világosan fogalmazott:
A válás része a 613 parancsolatnak. A házasság szent, de ha megszakítjuk, azt is Isten szerint kell megtenni.
És végül: miért jó zsidónak lenni?
Megyeri Jonatán szerint a zsidóság öröm, nem teher:
Ez egy gyönyörű vallás, 3500 éves hagyománnyal, ami még mindig él. Nem az antiszemitizmus miatt vagyunk zsidók. Azért vagyunk zsidók, mert Istent akarjuk szolgálni – örömmel, szentségben, és a hétköznapok legkisebb részletében is.
És hogy mit kapott a hallgatóság? Egy szellemes, szerethető és önreflexív vezetőt, aki képes volt úgy beszélni a legkényesebb témákról, hogy abból valódi tanulás született.
Az EMIH rabbijai és közösségi vezetői élő adásban izgalmas témákkal várják a Virtuális Bét Midrás hallgatóit a zsido.com Facebook oldalán. Minden érdeklődőt szeretettel várunk!
www.facebook.com/Zsidocom/
