Megyeri Jonatán: Uralkodj magadon!

Az EMIH rabbijai és közösségi vezetői élő adásban izgalmas témákkal várják a Virtuális Bét Midrás hallgatóit a zsido.com Facebook oldalán. Minden érdeklődőt szeretettel várunk! www.facebook.com/Zsidocom/

Uralkodj magadon! – Mit kezdjünk a nehéz természetünkkel?

Megyeri Jonatán rabbi ezúttal az Óbudai zsinagógából jelentkezett, és egy nagyon is mindennapi kérdést vett elő: képes-e az ember uralkodni a saját érzelmein, indulatain, rossz beidegződésein? A válasza röviden az volt: igen – de ehhez tudatos munka kell, és éppen ott kell dolgoznunk magunkon, ahol a legnehezebb.

A beszélgetés egy korábbi talmudi gondolatból indult ki. A rabbi felidézte: a bölcsek szerint van egy negatív tulajdonság, amelyből egy egészen minimális rész mégis megengedett. Ez nem a düh, ahogy korábban tévesen mondta, hanem a gőg, pontosabban az önbecsülésnek az a parányi része, amely nélkül az ember könnyen mások lábtörlőjévé válhat. Nem fenhéjázásról van szó, hanem tartásról.

„Ne legyél lábtörlő.” – fogalmazott nagyon egyszerűen, de világosan.

Szerénység és önbecsülés

A rabbi szerint a zsidó tanítás itt is finom egyensúlyt keres. Az ember örüljön annak, amije van, legyen hálás érte, de ne süppedjen bele az önelégültségbe. A Misna azt mondja: az a gazdag, aki örül az osztályrészének. Ugyanakkor a Talmud azt is megjegyzi: az emberi természet olyan, hogy akinek van száz, az kétszázat akar.

Ez nem feltétlenül baj. Az egészséges ambíció helyénvaló. Az ember örüljön annak, amije van, de közben törekedjen többre: szellemileg, erkölcsileg, emberileg. A gond ott kezdődik, amikor az ambícióból önteltség lesz, vagy amikor az önbecsülés helyét a sértett hiúság veszi át.

Ki irányít: a szív vagy az ész?

Az előadás igazi súlypontja azonban nem is ez volt, hanem az a kérdés, hogy mennyire vagyunk kiszolgáltatva az érzéseinknek. Megyeri Jonatán rabbi szerint a mai világ egyik nagy tévedése, hogy az érzelmeket minden más fölé helyezi. Mintha az lenne a legfőbb igazság, hogy „én ezt így érzem”, és innentől kezdve minden ehhez kellene igazodjon.

A haszid filozófia ezzel szemben egészen mást tanít: „az agy uralkodik a szíven”. Vagyis az ember képes arra, hogy tudatosan formálja, kordában tartsa, sőt átalakítsa az érzelmeit. Nem arról van szó, hogy ne lennének érzéseink, hanem arról, hogy ne azok vezessenek bennünket vakon.

A rabbi ezt nagyon személyesen is megfogalmazta, amikor saját természetéről beszélt. Elmondta: könnyen haragra lobban, viszont gyorsan meg is nyugszik, és nem haragtartó. Ezzel nem mentegetőzni akart, hanem megmutatni: mindenkinek vannak nehéz pontjai, és az önismeret a változás első lépése.

Nem elnyomni kell, hanem megjavítani

Az egyik legfontosabb gondolat talán az volt, hogy a rossz tulajdonságokat nem egyszerűen elnyomni kell. Az elfojtás önmagában nem megoldás, csak olyan, mintha a problémát besöpörnénk a szőnyeg alá. A cél inkább az, hogy a rossz hajlam gyökeréig menjünk, és ott kezdjük el a javítást.

Ha valaki hirtelen haragú, akkor azon kell dolgoznia, hogy ne a pillanatnyi indulata vezesse. Ha valaki lusta, akkor a lustaságon kell dolgoznia. Ha valaki hajlamos a sértődékenységre, az önzésre, a közbeszólásra, a hiúságra vagy éppen a hazugságra, akkor ott van a személyes munkaterülete.

„Ott tapaszt, ahol vérzik.” – mondta a rabbi. Vagyis pontosan azon a ponton van dolgunk, ahol a leginkább fáj, ahol a leginkább kényelmetlen.

Ott van a küldetésed, ami nehezedre esik

Megyeri Jonatán egy régi haszid tanítást is idézett: ha tudni akarod, mi az Örökkévaló egyéni feladata veled ebben a világban, nézd meg, mi az, ami a legnehezebben megy. Nemcsak az mutat valamit rólunk, amiben tehetségesek vagyunk, hanem az is, ahol újra és újra elakadunk.

Persze a képességeinket is használni kell: aki jól ír, írjon; aki jól gyógyít, gyógyítson; aki jól tanít, tanítson. De az ember spirituális küldetése nem merül ki abban, hogy azt csinálja, ami eleve könnyű neki. Az igazi belső munka ott kezdődik, ahol feszül a határ.

A rabbi végül nagyon egyszerűen foglalta össze a lényeget: mindenkinek ott van a személyes feladata, ahol a legnehezebb változnia. És éppen ez a jó hír is: nem vagyunk végérvényesen a természetünk rabjai. Lehet dolgozni magunkon, lehet nevelni az ösztöneinket, és lehet egy kicsit több uralmat szerezni önmagunk fölött – napról napra, türelemmel, őszintén.

Az EMIH rabbijai és közösségi vezetői élő adásban izgalmas témákkal várják a Virtuális Bét Midrás hallgatóit a zsido.com Facebook oldalán. Minden érdeklődőt szeretettel várunk!

www.facebook.com/Zsidocom/