Megyeri Jonatán rabbi legújabb tanításában az áldozati rendszer helyettesítéséről, a halotti hamvasztásról és a megbocsátás kérdéséről beszélt.
Muszáj-e mindenkinek megbocsátani? – Megyeri Jonatán tanítása
A tanítás során fontos teológiai és etikai dilemmákat érintett Megyeri Jonatán, amelyek a zsidó hagyomány alapvető kérdései közé tartoznak.
Mi váltotta fel az áldozatokat a Szentély pusztulása után?
A mózesi törvények szerint bizonyos bűnökért vétekáldozatot kellett hozni a jeruzsálemi Szentélyben. Ez a rituális cselekedet azonban nem önmagában hozta el a bűnbocsánatot, hanem a megtérés és a megbánás részeként volt értelmezhető. Az embernek bocsánatot kellett kérnie, megbánnia a bűnét és adott esetben áldozatot bemutatnia.
A Szentély pusztulása után a zsidó hagyomány az imát tekinti az áldozatok helyettesítőjének. A rabbinikus tanítás szerint az ima „a szív áldozata”, azaz egy belső, spirituális istenszolgálat. Mivel a Szentély lerombolása isteni akarat vagy engedély révén történt, a jelenlegi helyzetben az ima az egyetlen lehetőség a bűnbocsánat elnyerésére.
A rabbi ugyanakkor kiemelte, hogy ha a Messiás eljövetele után újra felépül a harmadik jeruzsálemi Szentély, az áldozatok is visszatérnek majd, de az ima nem szűnik meg. Az ima ugyanis nem pusztán egy pótlék, hanem a transzcendenssel való kapcsolat egyik formája.
Hamvasztás vagy koporsós temetés?
A zsidó hagyomány szerint az emberi test szent, hiszen a lélek edénye volt élete során. Ezért a zsidó vallás tiltja a halott hamvasztását, és előírja a földbe temetést. Az emberi testet ugyanolyan tisztelettel kell kezelni, mint egy elhasznált Tóra-tekercset vagy más szent tárgyat, amelyet szintén nem szabad elégetni, hanem el kell temetni.
A testet Isten adja és veszi vissza, ezért az embernek nincs joga azt saját elhatározásából elpusztítani sem életében, sem halála után. A hamvasztás így a zsidó vallási hagyomány szerint tiltott, és a koporsós temetés az egyetlen megengedett forma.
Mindenkinek meg kell bocsátani?
A megbocsátás kérdése érzékeny és összetett téma. Megyeri Jonatán rabbi hangsúlyozta, hogy a haragtartás nemcsak annak árt, akire haragszunk, hanem saját magunknak is. Ugyanakkor a megbocsátás nem lehet automatikus és öncélú. Ha valaki megbocsátás nélkül él, az megmérgezheti az életét, de ha túl könnyen bocsát meg, azzal a másik felet is felelőtlen viselkedésre ösztönözheti.
A rabbi szerint ha valaki nem kéri őszintén a bocsánatot, vagy nem tanul a hibájából, akkor nem kell kimondottan a tudtára adni, hogy megbocsátottunk neki. A belső megbocsátás segíthet a saját lelki egyensúlyunk fenntartásában, de a másik félnek is éreznie kell a tettei következményeit, hogy ne ismételje meg azokat.
A megbocsátás tehát nem lehet önző vagy erkölcstelen. Nem kell mindenkinek mindenért automatikusan megbocsátani, különösen, ha azzal rossz példát állítunk a másik elé. A cél az, hogy a megbocsátás az őszinte bűnbánaton alapuljon, és tanulságot hozzon mindkét fél számára.
Az EMIH rabbijai és közösségi vezetői élő adásban izgalmas témákkal várják a Virtuális Bét Midrás hallgatóit a zsido.com Facebook-oldalán. Minden érdeklődőt szeretettel várunk!
