A jó tanítás titka: a tölcsér és a bizalom
Megyeri Jonatán rabbi előadása a tanár–diák viszonyról, a mester tiszteletéről és a jövő női világáról
Egy párve téma – hús és tej közé
Megyeri Jonatán rabbi újabb kedd estéjén ismét megtelt az óbudai zsinagóga női tanulókörrel. „Hölgykoszorúban üldögélek, ez nagyon megtisztelő” – kezdte barátságos hangnemben, mielőtt belevágott volna a témába, amelyet ő maga így nevezett: párve, azaz „sem hús, sem tej” – de mégis kulcsfontosságú. A tanárok, bölcsek iránti tiszteletről és a tudás átadásának feltételeiről beszélt, miközben tanítását átszőtte humor, anekdota és kabbalisztikus mélység.
A rabbi és a mester: ki érdemel több tiszteletet?
A Schulchán Áruch rövidített változatát, a Kicur Schulchán Áruchot idézve Megyeri Jonatán rámutatott: „Az embernek jobban kell tisztelnie a tanítómesterét, mint az apját. Mert az apja hozta őt erre a világra, de a mestere vezeti őt a túlvilágba.”
A zsidó hagyományban tehát a tudás átadója, a rav (רב), a tanító kiemelt szerepet kap, hiszen nemcsak információt ad, hanem spirituális irányt is. A „mester” nem feltétlenül rabbi című személy – egy talmid cháchám, azaz tóratudós is mester lehet, aki akár tanulói státuszban is bölcsességet hordoz. „A tudás nem áll meg egy ponton – még a bölcs is mindig tanul. A jó pap holtig tanul – ez nemcsak magyar közmondás, hanem a zsidó hagyomány egyik alapelve.”
A tanítás mint maszkulin-feminin dinamika
A tanár-diák viszonyt a kabbala női és férfi energiái mentén értelmezte. A tanár az „adó” (maspia – משפיע), a diák a „befogadó” (mekábel – מקבל). Ez a kapcsolat nem szexualizált, hanem spirituális: az információ átadásának iránya és lelki struktúrája. „Befogadónak lenni nagyobb bizalmat igényel. Aki megnyitja magát egy tanítás felé, kiszolgáltatja magát – és ezért a csalódása is mélyebb lehet, ha a tanár visszaél ezzel.”
Innen indul az a gondolatmenet, hogy a Messiás eljövetele utáni világ – a jelenlegi „maszkulin” világ után – egy „női” világ lesz. „Egy befogadó világ, ahol nem karddal harcolunk a hitünkért, hanem átadjuk magunkat az isteni tudásnak. Ez a megváltás egyik aspektusa: amikor már nem kell gyanakodnunk, hanem megnyílhatunk.”
Oktatni: tölcséren keresztül
A tanítás technikája is központi szerepet kapott. A rabbi szerint a jó tanár nem önti rá a tudását a diákra, hanem tölcsért használ: „Egy első osztályos gyerek feje olyan, mint egy ásványvizes palack. A tanár tudása meg mint egy vödör. Ha csak úgy ráöntöd, minden mellémegy. Tölcsér kell, és lassan kell önteni.”
Ez nemcsak a gyereknevelésre igaz. Felnőttek tanításában is kulcsfontosságú a fokozatosság, az adagolt ismeretátadás, és a megfelelő szint kiválasztása. „Az igazságot nem kell elhallgatni – de adagolni kell.”
Jeruzsálem és a tisztelet
Megyeri rabbi felhívta a figyelmet a tiszteletadás halachikus vonatkozásaira is. A Tóra parancsa szerint „az idős előtt fel kell állni” – de a Talmud értelmezése szerint az „idős” itt nem pusztán életkort, hanem bölcsességet jelent. „Ha bejön egy tóratudós a terembe, fel kell állni. Akkor is, ha fiatalabb nálad. Mert nem a kor számít, hanem a tudás.”
Az elhanyagolt tisztelet pedig súlyos következményekkel járhat. A rabbi idézte a Szentély pusztulásának egyik okát: „Jeruzsálem nem lett volna lerombolva, ha nem szégyenítik meg a bölcseket.”
Tanítás: nem csak rabbiknak
A történelmi kitekintés is elhangzott: „A rabbi mint hivatás új keletű dolog. Régen a rabbiknak volt polgári foglalkozásuk is – cipész, adószedő, borász.” Ha nem tudták fizetéssel ellátni őket, akkor más módon támogatták – például monopóliummal gyertya vagy só árusítására.
Ma viszont – legalábbis az ortodox hagyomány szerint – nem minden rabbi rabbi. „A rabbinak lenni nemcsak cím, hanem tudás, vizsgák, és felelősség kérdése. De bölcs lehet valaki akkor is, ha nincs címe.”
A tanulás sosem ér véget
A tanítás zárásaként Megyeri Jonatán arra emlékeztette hallgatóit: a tóratanulás nem korlátozódik formális keretekre. „Tanulni lehet podcastből, YouTube-videóból, egy könyvből, vagy akár egy beszélgetésből. A lényeg, hogy ne toporogjunk, hanem fejlődjünk.”
Mert a tanulás nemcsak ismeretek halmozása, hanem szellemi önnevelés. És a jó tanár – akár rabbi, akár nem – az, aki ezt elő tudja segíteni, tölcséren keresztül, türelemmel, szeretettel.
Az EMIH rabbijai és közösségi vezetői élő adásban izgalmas témákkal várják a Virtuális Bét Midrás hallgatóit a zsido.com Facebook oldalán. Minden érdeklődőt szeretettel várunk!
www.facebook.com/Zsidocom/
