Lehet, hogy próféta vagyok? – Megyeri Jonatán válaszol
Mi lett a próféciával, és lehet-e ma valaki próféta? Miért nincsenek többé Izraelben próféták, ha csodarabbik és nagy mesterek még mindig jelen vannak a zsidó közösség életében? Megyeri Jonatán rabbi e kérdés nyomán vezet végig bennünket a prófécia természetének megértésén, történelmi szerepén és mára megmaradt nyomain.
Mi is a prófécia valójában?
A prófécia – magyarázza Megyeri rabbi – nem más, mint „az isteni kommunikáció befogadásának képessége”. Olyan, mint a rádióhullámok: mindig jelen vannak, de csak az tudja őket érzékelni, aki megfelelő készülékkel – és hangoltsággal – rendelkezik. Így van ez az isteni üzenetekkel is: a próféta az, aki képes azokat fogadni és értelmes emberi nyelvre fordítani.
A bibliai időkben ez tanulható mesterség is volt: prófétaiskolák működtek, s „több ezer próféta is élt Izrael földjén” – csak épp kevesebb mint ötvenük neve és üzenete került be a Bibliába. Azoké, akiknek szavai „nem csak a kor emberéhez szóltak, hanem az örökkévalóságnak is” – mondja Megyeri Jonatán.
Miért szűnt meg a prófétaság?
A hagyomány szerint a prófécia az első jeruzsálemi Szentély pusztulásával (Kr. e. 5. század) szűnt meg. Isten nem kívánt többé „kézen fogva vezetni” bennünket. Megyeri rabbi egy szülő-gyermek példát hoz: „mint amikor egy kisgyereket először kísérünk át az úton, majd egy nap azt mondjuk: most már mehetsz egyedül.”
A prófécia megszűnése tehát nem csak veszteség, hanem „az érettség jele” is: Isten már átadta a használati utasítást a világhoz, a Tórát, a Talmudot, a szóbeli tanokat. Most már a mi felelősségünk, hogy ebből próbáljuk megfejteni az isteni akaratot.
De tényleg teljesen megszűnt?
A Talmud szerint „a próféciálás képessége átkerült a gyermekekhez és a bolondokhoz”. Meghökkentő kijelentés – de a rabbi rávilágít: ez a két csoport közös vonása a korlátlan képzelőerő. „A tapasztalat sokszor bezár, míg a gyermeki vagy a bolond látásmód képes érzékelni a láthatatlant is” – mondja.
És itt jön a haszid történetekből ismerős igazság: a csodarabbik, a cádikok, a szent emberek – azok, akik „a világot kizárólag a Tóra szemüvegén keresztül nézik” – különleges isteni érzékeléssel bírnak. Látnak olyat, amit mi nem, érzékelnek összefüggéseket, előre megérzik a történéseket – de ez már nem klasszikus prófécia, hanem „a szentségből fakadó tiszta látás.”
A prófétaság mint cél
Megyeri rabbi szerint a jó hír az, hogy „ez a képesség fejleszthető”. Mindenki számára elérhető, aki „kellő alázattal és elszántsággal tanulmányozza a Tórát.” A prófétai látásmód nem mágikus adomány, hanem annak az eredménye, hogy valaki teljesen Isten útján jár. „Aki így él, annak világlátása isteni mintázatot hordoz.”
Zárásként pedig a rabbi egy utazásra invitál: a bodrogkeresztúri csodarabbik sírját látogatja meg éppen, úton van Mád és Olaszliszka felé. „Olyan emberek nyomába lépek, akik valóban rendelkeztek ezzel a különleges látással. Tanuljunk tőlük, és váljunk mi is olyan emberekké, akik a világot Isten szemüvegén át látják.”
Az EMIH rabbijai és közösségi vezetői élő adásban izgalmas témákkal várják a Virtuális Bét Midrás hallgatóit a zsido.com Facebook oldalán. Minden érdeklődőt szeretettel várunk!
www.facebook.com/Zsidocom/
