Megyeri Jonatán: Élhetünk-e ezer évig? – A bibliai hosszú élet titkai és a 70 ősnép nyomában
A könyvtár csendjében ült le ismét a kamera elé Megyeri Jonatán rabbi. „Nyolcat ütött már az óra, vár benneteket a Tóra” – ezzel a jól ismert mondattal kezdte a kérdezz–felelek estét. A rabbi ezúttal két nagy témát bontott ki: hogyan lehetséges, hogy Ádám, Matuzsálem vagy Noách századokat éltek – és kik azok az ősi népek, akik Noétól származnak. A tanítás egyszerre volt könnyed, filozófiai és mélyen vallási szemléletű.
Élhetett-e Matuzsálem 969 évet?
A kérdező nem kertelt: „Reálisak azok az életkorok, amiket a Tórában olvasunk?”
A rabbi válasza határozott volt: igen, a zsidó hagyomány szerint ezek valós életkorok.
„A Tóra minden szava igaz. Ha azt írja, hogy Metusélach 969 évet élt, akkor ennyit élt. A Biblia nem használ kétféle számítást: Ábrahám 175 éve pontosan ugyanúgy 175 év, mint Ádám 930 éve.”
Érvelt amellett is, hogy ha a Tóra emberi találmány lenne, az íróknak semmi érdekük nem fűződött volna ilyen „hihetetlen” adatok kitalálásához:
„Ha valaki hazudni akar, nem mond olyat, amit senki nem hisz el. Ezek az életkorok nem a hitelességet növelik – hacsak nem igazak.”
Két rabbinikus magyarázat a hosszú életre
A rabbi elmondta: a bölcsek két nagy iskola szerint közelítettek a kérdéshez.
1. A „romantikus” magyarázat: az özönvíz előtti világ más volt
Eszerint a természet törvényei az özönvíz után jelentősen megváltoztak.
„Más volt a levegő összetétele, mások voltak a klimatikus viszonyok. Nem véletlen, hogy óriási állatok éltek – a Tóra említ például egy rejtélyes állatot, a re’em-et.”
A bibliai szereplők életkorában is látványos törés látszik: az özönvíz előtti emberek több száz évig éltek, utána viszont fokozatosan csökkent az emberi élethossz.
2. A racionális magyarázat: Maimonidész nézete
A Rambam szerint semmi természetfeletti nem történt.
„A természet törvényei ugyanazok maradtak. Az emberi test potenciálisan ma is élhetne 900 évig – csakhogy nem élünk úgy.”
Az életmód, a stressz, a környezeti hatások lerövidítik az emberi életet. Azaz: a hosszú élet nem csoda, hanem lehetőség volt.
„Mennyit élhet az ember?”
A rabbi emlékeztetett a Tóra egyik kulcsmondataira, amelyek a 120 évet jelölik meg természetes határként. Ám hozzátette:
„Ez nem abszolút korlát. De tény: amióta jegyzik az adatokat, alig találunk olyan embert, aki 120 évnél tovább élt.”
Kik Noé 70 népei? – Egy bibliai „származáskutatás”
A következő kérdés már a nemzetek eredetére vonatkozott: kik azok a 70 ősi nép, akiktől az emberiség származik?
A rabbi felolvasta Mózes első könyvének 10. fejezetét, amely Noé három fiának – Sém, Hám és Jefet – teljes családfáját sorolja. Innen tudjuk:
„A hagyomány szerint a világ 70 ősnépből állt. A mai emberiség ezekből ágazott szét.”
Néhányat ma is könnyű beazonosítani:
– Micráim – Egyiptom
– Javán – Görögország
– Kánaán népei – a bibliai Kánaán ősi népcsoportjai
– Áskenáz – később a német területek neve lett a zsidó hagyományban
A rabbi itt tett egy személyes kitérőt is, amely sokakat mosolyra fakasztott:
„A lubavicsi Rebbe egyszer megjegyezte: a magyar is egyike lehet az eredeti 70 nyelvnek. Ha így van, akkor a magyar nép őstörténetét egészen Noéig vissza lehet vezetni.”
Mit mond mindez a zsidó embernek?
A tanítás végére világossá vált: a bibliai genealógiák nem unalmas felsorolások, hanem identitásbeli alapok.
„Ahogy a zsidó nép Sém fiától, Ábrahámtól és tovább örökli küldetését, úgy hordozza minden nép a maga ősi gyökereit. A történetünk sokkal régebbre nyúlik vissza, mint gondolnánk.”
Az EMIH rabbijai és közösségi vezetői élő adásban izgalmas témákkal várják a Virtuális Bét Midrás hallgatóit a zsido.com Facebook oldalán. Minden érdeklődőt szeretettel várunk!
www.facebook.com/Zsidocom/
