Szigorú vagy könyörületes a Biblia Istene?
A debreceni református templom gyülekezeti termében tartották meg a Bibliaiskola második rendhagyó alkalmát, ahol ismét együtt gondolkodott Megyeri Jonatán rabbi és Kustár Zoltán professzor. A beszélgetés központi kérdése az volt: vajon milyen a Biblia Istene – szigorú, ítélkező vagy éppen kegyelmes és irgalmas? A kérdés több ezer éve foglalkoztatja a hívőket, és a két előadó most közösen segített eligazodni a látszólagos ellentmondások között.
A „két Isten” tévhite
A bevezető gondolatok után a rabbi egyből leszögezte: „lehet, hogy a keresztény hit szerint van Ó- és Újszövetség, de az biztos, hogy nincs ó Isten meg új Isten. Egy Isten van.” A néha hallható állítás – miszerint az Ószövetség Istene szigorú és büntető, míg az Újszövetségé irgalmas és megbocsátó – szerinte félreértés.
A zsidó hagyomány alaptanítása ugyanis az, hogy Isten nem változik: az ember az, aki változik, és ezzel együtt az ember Isten-képe is. A próféta szavai így hangzanak: „Én vagyok az Örökkévaló, nem változtam.” Ez a mondat adja meg a beszélgetés egyik kulcsát.
Isten két arca: a szigor és az irgalom
Megyeri Jonatán rabbi a zsidó misztika, a kabala tanítására hivatkozva elmagyarázta a két alapvető isteni tulajdonságot:
-
a g’vurá, vagyis az erő, szigor, igazság;
-
és a cheszed, az irgalom, a kegyelem.
A világ teremtésekor – mondja a kabala – Isten eredetileg a szigor elve szerint alkotta meg a világot. A természettörvények könyörtelenek: „A labda 100-ból 100-szor leesik. A gravitáció nem fogad el kifogást.” Az emberrel kapcsolatban azonban Isten „engedett”: nem pusztán szigorral fordul felé, hanem irgalmat és kegyelmet adott neki – teret a tesuvának, a bűnbánatnak és a helyreállásnak.
Miért használ a Biblia több istennevet?
A rabbi személyes példával magyarázta, miért jelenik meg Isten több néven a Bibliában. Amikor szigorral fordul a világhoz, a héber Elohim név szerepel, amikor pedig irgalommal, a négylbetűs Istennév, a Hashem. Ezt így fogalmazta meg: „Ugyanaz az Isten viszonyul hozzánk másként – hol királyként, hol atyánkként.”
A zsidó liturgiában gyakran hangzik el az Avinu Málkeinu – „Atyánk, Királyunk” –, amely éppen ezt a kettősséget fejezi ki: a közelség és a távolság, a szeretet és az igazság együtt jelennek meg.
A szigor és a szeretet harmóniája
Megyeri rabbi a Talmud egyik tanítását idézte: „A jobb kéz húzzon magához, a bal kéz taszítson.” A jobb kéz a kegyelem, a bal a szigor jelképe. A józan és egészséges emberi kapcsolat – szülő és gyermek, mester és tanítvány, vezető és közösség között – is így működik: szeretettel, de határokkal.
A rabbi szerint Isten is így fordul az ember felé: elsődlegesen irgalommal, mégis meghagyva a felelősséget és a következményeket. „Ha Isten csak szigor lenne, nem lennénk itt. Ha csak irgalom, a világ anarchiába dőlne. A kettő együtt tart fenn mindent.”
A csodák helye: amikor az irgalom „felülírja” a természetet
Az élő és erőteljes előadás során szó esett arról is, hogy mi is tulajdonképpen a csoda. A rabbi szerint: „A csoda az, amikor a kegyelem egy pillanatra felülírja a természet rendjét.” A Vörös-tenger kettéválása nem azért csoda, mert Isten megszegi saját törvényeit, hanem mert kivételesen más törvényt érvényesít – az irgalom törvényét.
A harmadik Szentély és az ember változása
A rabbi megfogalmazott egy fontos tételt: Isten azért „késlelteti” a harmadik jeruzsálemi Szentély felépítését, mert az emberiség jelen állapotában nem tudná befogadni annak valóságát. „A Messiás eljövetelekor megtelik a föld Istentudattal, miként a tenger medre vízzel. Akkor mindenki érteni fogja a Szentély szerepét.”
Hogyan ismerhető meg a felfoghatatlan Isten?
A kérdések között felmerült az is, hogyan beszélhetünk egyáltalán Istenről, akit teljességében nem érthetünk meg. Megyeri rabbi egy szép hasonlattal válaszolt: úgy, ahogy az alkotót a művén keresztül ismerjük meg. „A teremtés Isten műve. Minél jobban megismered a világot, a másik embert, önmagadat – annál inkább megismered Őt.”
„Irgalmas Istenhez fordulunk, de igazságos Istenhez tartozunk”
A beszélgetés végén világos lett: nem kell választani az „Ószövetség szigorú Istene” és az „Újszövetség irgalmas Istene” között. A két oldal egy és ugyanazon Isten arca. A kihívás nem az, hogy eldöntsük, melyik igaz – hanem hogy megértsük, hogyan működnek együtt.
Az este végén a házigazda így foglalta össze: „Maradjon köztünk az az ősi párbeszéd az egy Istenről, amely összeköt bennünket.” A résztvevők pedig egy csendes, de annál mélyebb felismeréssel térhettek haza: a Biblia Istene egyszerre szigorú és könyörületes – és éppen ettől szerethető és élő.
Az EMIH rabbijai és közösségi vezetői élő adásban izgalmas témákkal várják a Virtuális Bét Midrás hallgatóit a zsido.com Facebook oldalán. Minden érdeklődőt szeretettel várunk!
www.facebook.com/Zsidocom/
