Megyeri Jonatán: Miért nem teremtett Isten tökéletes világot?

Az EMIH rabbijai és közösségi vezetői élő adásban izgalmas témákkal várják a Virtuális Bét Midrás hallgatóit a zsido.com Facebook oldalán. Minden érdeklődőt szeretettel várunk! www.facebook.com/Zsidocom/

Miért nem kész világot kaptunk? – Az ember mint Isten partnere

Egy nagymama halála a születésnapján, és egy régi teológiai kérdés: ha az Örökkévaló tökéletes, miért nem teremtett eleve tökéletes világot? Megyeri Jonatán rabbi legutóbbi tanításában ez a két téma látszólag távolról indult, de végül ugyanoda érkezett: az emberi életnek célja van, és a világ sincs „készen” nélkülünk.

Az előadás első részében a rabbi egy személyes kérdésre válaszolt. Egy hallgató azt írta neki: nagymamája éppen a születésnapján hunyt el. Van-e ennek jelentősége a zsidó hagyományban? Megyeri Jonatán szerint nagyon is van.

Amikor „betelnek a napok”

A Tóra nyelvén az ilyen élet nem véletlenül tűnik teljesnek. A rabbi Sárát és Mózest hozta példának: a bölcsek szerint mindketten a születésnapjukon haltak meg. Ez nem pusztán életrajzi részlet, hanem spirituális üzenet. Azt jelzi, hogy az ember betöltötte azt a küldetést, amiért a lelke erre a világra érkezett.

„Teljesen beteljesítették életük küldetését” – fogalmazott a rabbi.

A héber sáná, vagyis „év” szó ráadásul az ismétlés gondolatához kapcsolódik. Az év ciklus, körforgás: tél, tavasz, nyár, ősz, majd újra ugyanaz a rend. Ha valaki a születésnapján távozik, az olyan, mintha az élete köre maradéktalanul bezárulna. Nem marad félbe semmi lényeges, a „kör” lezárult.

Ez a gondolat azonban nemcsak vigasz, hanem figyelmeztetés is. Az ember nem céltalanul él, és nincs valódi időnk elvesztegetni azt, amit feladatra kaptunk.

A világ nem hiba miatt tökéletlen

A második kérdés már sokkal elvontabbnak tűnt: ha Isten mindent tud, és eleve látta, hogy a puszta szigorral működő világ nem maradhat fenn, miért nem teremtette rögtön az irgalom és a szigor egyensúlyával?

Megyeri Jonatán itt a jól ismert midrási gondolatot idézte: a teremtés elején a Tóra az Elohim nevet használja, amely a szigor attribútumára utal. Később jelenik meg hangsúlyosan az irgalom, a cheszed oldala. A kérdés tehát jogos: ha az Örökkévaló előre tudta, hogy a világ irgalom nélkül nem működhet, miért nem így indította el?

A rabbi válasza szerint azért, mert a világ tökéletlensége nem a teremtés hibája, hanem a teremtés célja.

Nem valamiért, hanem valakiért

A haszid és kabbalisztikus magyarázat szerint Isten nem „valamiért” teremtette a világot, hanem „valakiért”: az emberért. Nem azért, mintha hiánya lett volna, hanem mert társat akart a teremtésben.

Ez a szó – társ – kulcsfontosságú az egész előadásban. A rabbi hangsúlyozta: az ember nem díszlet a világban, és nem is végrehajtó gépezet. Az ember feladata, hogy partnerévé váljon az Örökkévalónak a világ jobbá tételében.

„Isten akarja az embert, mert társat akar magának a teremtésben.”

Csakhogy ehhez a világnak nem lehet készen lennie. Ha minden eleve tökéletes volna, akkor az embernek nem maradna valódi feladata. Nem volna helye a döntésnek, a felelősségnek, a javításnak. Márpedig a zsidó gondolkodás szerint éppen ez az ember méltósága: hogy részt vehet a teremtés folytatásában.

Szabad akarat nélkül nincs valódi kapcsolat

A rabbi szerint ezért elengedhetetlen a szabad akarat is. Isten nem „bólogató kutyát” akart, nem robotot, hanem olyan lényt, aki akár nemet is tud mondani. Ettől válik az ember valódi partnerré.

Csakhogy a szabad akarat csak egy nem tökéletes világban értelmezhető. Egy olyan világban, ahol van mit helyrehozni, van hová növekedni, és van tér a tévedésre is. Ezért van szükség nemcsak szigorra, hanem irgalomra is: hogy az embernek legyen lehetősége visszatérni, kijavítani, újrakezdeni.

A bűnbánat, a tesuvá, csak ott lehetséges, ahol az Örökkévaló nem azonnal zárja le az ember történetét az első hibánál.

A feladat személyes

Az előadás végére a két kérdés szépen összeért. A teljes élet nem attól teljes, hogy hibátlan, hanem attól, hogy betölti a küldetését. A világ pedig nem attól jó, hogy kész, hanem attól, hogy az ember dolgozhat rajta.

Megyeri Jonatán rabbi tanításának lényege talán ebben a mondatban foglalható össze: nem kész világot kaptunk, hanem ránk bízott világot. És ez egyszerre teher, megtiszteltetés és meghívás. Az ember dolga nem kevesebb, mint hogy saját tehetsége szerint egy kicsit istenibbé tegye azt a helyet, ahová az Örökkévaló állította.

Az EMIH rabbijai és közösségi vezetői élő adásban izgalmas témákkal várják a Virtuális Bét Midrás hallgatóit a zsido.com Facebook oldalán. Minden érdeklődőt szeretettel várunk!

www.facebook.com/Zsidocom/