Megyeri Jonatán: Mikor szeghető meg a szombat? – Életmentés, önvédelem és a halacha határai
A női tanulókör keddi estéi mindig elevenek, de ezúttal különösen sok személyes és érzékeny kérdés érkezett. Megyeri Jonatán rabbi az Óbudai zsinagógában tanított: hogyan viszonyul a zsidó jog az életmentéshez, az önvédelemhez és a háborúhoz? Szabad-e szombatot szegni nem zsidóért? Mi számít arányos válasznak? És mit kezd egy mai zsidó a holokauszt erkölcsi dilemmáival?
A szombat megszegése életmentésért – zsidóért és nem zsidóért is
A rabbi rögtön eloszlatta a legfontosabb félreértést:
„A szombatot meg kell szegni bármilyen élet megmentéséért – zsidóért és nem zsidóért egyaránt.”
A halacha alapja egyszerű: a Tóra „az élet törvénye”, ezért az élet mindent megelőz. A szombati tilalmak csak három nagy bűnért nem adhatók fel: bálványimádásért, vérontásért és tiltott szexuális kapcsolatokért. Minden más micva háttérbe szorul az élet védelmében.
A rabbi öt okot sorolt fel, ami miatt kötelesség segíteni nem zsidón is:
-
„Mipné darké shalom” – a békés együttélés érdekében.
-
„Éva” – a gyűlölet elkerülése miatt.
-
Egyszerű emberiességből.
-
„Kiddus Hasem” – Isten nevének megszenteléséért.
-
És a polgári törvények miatt, hiszen „Dina demalchuta dina” – az ország törvényei ránk is vonatkoznak.
„Egy zsidó orvos sabátkor is köteles ellátni minden beteget. Nem válogathat, mert az ember az ember.”
Mi számít életveszélynek?
Nem kell félbevágott emberre gondolni – mondta a rabbi. Ha az állapot „nem tud várni szombat kimeneteléig”, ha reális veszélye van a súlyosbodásnak, akkor indulni kell.
Az életmentés azonban nem „szombat-free pass”:
„Ha autóba kell ülni, beülünk. De a rádiót már nem kapcsoljuk be. Csak ami a mentéshez szükséges.”
Önvédelem és a háború erkölcse
A tanulók a háború halachikus kategóriáiról is kérdeztek. A rabbi így foglalta össze:
– Milchémet micvá: kötelesség-háború – önvédelem vagy a Szentföld elfoglalása a Biblia idején.
– Milchémet reshut: „szabadon választott” háború – csak a király és a Szanhedrin jóváhagyásával.
A mai Izrael háborúi az első kategóriába tartoznak: önvédelem. De mi az arányos válasz?
„Az arányos válasz nem azt jelenti, hogy ugyanannyit adunk vissza. Olyan erőt kell mutatni, amely elrettenti az agresszort. Különben másnap újra megpróbálja.”
Önvédelemben pedig világos a szabály:
„Ha rád támadnak, nem csak jogod van védekezni – kötelességed.”
A holokauszt erkölcsi dilemmája: ki döntött jól?
Az egyik legérzékenyebb kérdés így hangzott: ki döntött jól a holokausztban – az, aki felszállt a vonatra és mártírhalált halt, vagy az, aki mindent megtett a túlélésért?
A rabbi mélyen emberi választ adott:
„Nem voltam ott. Nincs jogom megítélni, ki cselekedett jól. A Misna azt mondja: ne ítélj, amíg nem voltál a másik ember helyében.”
A kikeresztelkedés kérdésére is kitért:
– Az erőszakos áttérés az a három bűn egyike, amelyért az embernek vállalnia kell a halált.
– De a „papírváltás”, a külső menekülőút más kategória: „Mindenki tudta, hogy miről szól, és életet mentett.”
Végül így foglalta össze:
„A holokausztban minden döntés tragédia volt. Nincs jó válasz – csak emberek, akik a lehetetlenben próbáltak élni.”
Miért vagyunk ilyen kevesen?
A tanulók a Tóra ígéretéről is kérdeztek: „Annyi leszármazottad lesz, mint az ég csillagai.” Ha így van, miért csak 15 millió zsidó él a világon?
Megyeri Jonatán megmosolyogtató, mégis komoly magyarázatot adott:
„A Tóra nem számot ígér, hanem megszámlálhatatlanságot. És valóban: ki tudja ma, hány millió emberben csörgedezik zsidó vér? Bosszantó módon a statisztika nem a zsidó nép barátja.”
Az EMIH rabbijai és közösségi vezetői élő adásban izgalmas témákkal várják a Virtuális Bét Midrás hallgatóit a zsido.com Facebook oldalán. Minden érdeklődőt szeretettel várunk!
www.facebook.com/Zsidocom/
