Hogyan imádkozzunk? – Megyeri Jonatán tanítása az ima lényegéről, nyelvéről és helyes módjáról
„Az ima olyan, mint egy PIN-kód. Minden betűnek, minden szónak pontos helye és értelme van. Ha mást mondasz, nem biztos, hogy kinyílik az ég.” – fogalmaz Megyeri Jonatán a női tanulókör felvételről közvetített alkalmán. A tanítás témája ezúttal egy mindennapi, mégis gyakran félreértett spirituális tevékenység: az imádkozás.
Egy oázisból a lélek oázisába
Az este – ahogyan az Megyeri Jonatánnál lenni szokott – egy rövid izraeli élménybeszámolóval indul: a Holt-tenger melletti En Gedi természeti park vízesései, a kolibrik, a sivatagi oázis, a medencék és a meleg idő idézik meg a testi felfrissülés szimbólumát – ahogy aztán a tanulás során a lelki felfrissülés is előkerül. Ez a természetes átvezetés adja meg az egész tanítás hangulatát: az ima nem teher, nem mechanikus szövegek ismétlése, hanem belső utazás, amelynek megvannak a maga szabályai, de ezek nem korlátok – hanem ajtók.
Amida – az álló ima és a lélek három lépése
„Háromszor imádkozunk egy nap: reggel, délután és este. Mindegyiknek központi eleme az Amida, az álló ima. Ez nem véletlen.” – mondja a rabbi, majd részletesen elmagyarázza, hogyan épül fel ez a legfontosabb zsidó imarész: három dicsérő áldás, tizenhárom kérő áldás (hétköznap), majd három hálaadó áldás.
„Ha egy királyhoz akarsz fordulni, nem azzal kezded, hogy adj egy biciklit. Előbb bemutatkozol, méltatod, majd utána jössz a kéréseiddel. Így működik ez Istennél is.”
Szombaton és ünnepeken a középső rész lerövidül – ekkor nem a személyes kérések ideje van, hanem a szentség ünnepléséé.
Ha késve érsz a zsinagógába…
Egy gyakorlati kérdés érkezik: Mi a teendő, ha lemaradok a közösségi imáról, és az Amida mondása alatt máshol tartok, mint a többiek? A válasz világos:
– „A saját tempódban kell mondanod az imát, nem szabad csak úgy belecsatlakozni.”
A közösségi ima bizonyos pontjain – például a kádish, kédusá, vagy barchu – azonban meg kell állni, és csöndben figyelni, sőt, néha válaszolni is. A jó imakönyvek hátuljában pontos táblázat mutatja, mikor szabad megszakítani a saját imát, és mikor nem.
Magyarul? Héberül? Fonetikus héberül?
A következő kérdés egy másik örök dilemma: számít-e, hogy valaki héberül vagy magyarul imádkozik?
Megyeri Jonatán egyértelművé teszi: „Isten minden nyelvet ért. De a héber az ima eredeti nyelve, a ‘nyitókód’. Ezért törekedni kell a héber megtanulására.”
A rabbi hangsúlyozza, hogy a héber imákban minden szónak spirituális jelentése van, és ezeket próféták és bölcsek fogalmazták meg úgy, hogy pontosan nyissanak bizonyos égi kapukat. Magyarul imádkozni lehet – sőt, az ember szívből jövő személyes fohászait természetesen mondja az anyanyelvén. De az alapimákat, különösen az Amidát, érdemes megtanulni héberül mondani.
„A fonetikus imakönyv lehet segítség, de hosszú távon lustít. A cél az, hogy megértsd és olvasd a hébert.”
Mennyi hangerő a megfelelő?
Az ima megfelelő hangerővel kell, hogy elhangozzon: olyan halkan, hogy csak te halld – de ne legyen néma. Ez sem véletlen: „Hannától tanuljuk ezt – Sámuel próféta édesanyjától, aki úgy imádkozott, hogy csak mozgott a szája, de a hangja nem hallatszott.”
Ez az imádkozás alapmintája a Talmud szerint, és máig irányadó. A halk, de artikulált imádkozás a zsidó liturgia klasszikus formája.
A 19. áldás – és aki írta
Egy különleges betét is elhangzik az előadás során: az Amidá eredetileg 18 áldásból állt, de a későbbiekben hozzáadtak egy 19.-et is – a belső árulók elleni áldást. Ennek megfogalmazója a „kis” Smuel (Smuel Hakatán), aki – nevével ellentétben – nagy tudású és istenfélő bölcs volt. „Nem azért hívták kicsinek, mert kicsi volt, hanem mert szerény akart maradni.”
Zsoltárok és PIN-kódok
Az előadás talán legszemléletesebb gondolata az ima és a PIN-kód párhuzama:
„A zsoltárokat Dávid király úgy írta, mint egy tökéletes kombinációt. Minden szónak, minden betűnek jelentősége van. Ezek a szavak nyitják az eget. Ha mást mondasz, lehet, hogy nem nyílik.”
Ezért is kell különösen megbecsülni az imaszövegek eredeti formáját, és törekedni arra, hogy megtanuljuk azokat.
És végül: nem elég érteni – érezni is kell
Az imádkozás nem csupán intellektuális gyakorlat, hanem érzelmi kapcsolódás is. A lélek felemelése Istenhez, az ember és a Teremtő közötti legbelsőbb kommunikáció. Ezért nem csak az számít, hogyan imádkozol – hanem az is, hogy szívből teszed-e.
Megyeri Jonatán tanításai továbbra is arra hívnak, hogy ne féljünk kérdezni, ne restelljük, ha nem tudunk mindent – de sose elégedjünk meg azzal, amit épp tudunk. Az imádság a legbensőbb út – és minden nap újra lehet indulni rajta.
Az EMIH rabbijai és közösségi vezetői élő adásban izgalmas témákkal várják a Virtuális Bét Midrás hallgatóit a zsido.com Facebook oldalán. Minden érdeklődőt szeretettel várunk!
www.facebook.com/Zsidocom/
