Miért nincs utódja a lubavicsi Rebbének?
A lubavicsi Rebbe halála óta vissza-visszatérő kérdés: hogyan lehetséges, hogy a Chábád–Lubavics mozgalomnak nincs új vezetője? Megyeri Jonatán az Óbudai zsinagógában tartott tanulásán nemcsak történelmi választ adott, hanem spirituális távlatba is helyezte a kérdést.
„Olyan magas volt a léc, hogy fel sem merült komolyan, hogy bárki a helyébe lépjen.” – fogalmazott az előadó.
Egy év vezető nélkül
1950-ben hunyt el a hatodik Rebbe, Yosef Yitzchak Schneersohn. Nem hagyott maga után kijelölt utódot. Egy teljes éven át nem volt Rebbe – ami egy haszid közösség életében rendkívüli helyzet.
A természetes várakozás az lett volna, hogy valamelyik vej veszi át a vezetést. A későbbi hetedik Rebbe, Menachem Mendel Schneerson azonban nem törekedett erre a szerepre. Mérnöki végzettséggel rendelkező, több nyelven beszélő, rendkívüli tudású ember volt, de saját magára soha nem tekintett hatalmi értelemben vezetőként. Apósa maradt számára „a Rebbe”.
Végül a haszidok kérésére, alulról jövő kezdeményezésre vállalta el a mozgalom irányítását 1951-ben.
Miért nem lett utód?
A kérdés több síkon is megválaszolható.
Először is: a hetedik Rebbének nem születtek gyermekei. Bár a haszid világban nem kizárólag vérségi alapon öröklődik a vezetés, ez mégis fontos tényező.
Másodszor: a Rebbe nem jelölt ki utódot. Ahogyan apósa sem nevezett meg konkrét örököst, úgy ő sem hagyott ilyen instrukciót.
De a legmélyebb ok talán spirituális természetű.
Megyeri Jonatán hangsúlyozta: a Rebbe gyakran beszélt a „hetedik generációról”. A lubavicsi hagyomány szerint a hetedik nemzedék – Ábrahámtól számítva Mózes is a hetedik volt – különleges küldetéssel bír. A Rebbe ezt a gondolatot a messiási korszak előszobájaként értelmezte. A hetedik generáció feladata a megváltás előkészítése.
Ha ez így van, akkor logikus, hogy nincs „nyolcadik generációs” Rebbe. A hetedik generáció még nem zárult le.
Lehet-e vezetés fizikai jelenlét nélkül?
A Rebbe 1994-es halála óta a mozgalom nem nevezett ki új vezetőt. Külső szemmel ez meglepő lehet, de a chábád felfogás szerint a Rebbe tanítása és szellemisége ma is élő valóság.
Megyeri Jonatán egy személyes példával érzékeltette ezt: amikor egy szeretett személy eltávozik, a fizikai jelenlét megszűnik, de a kapcsolat nem feltétlenül. „A lélek nem hal meg. A test korlátai megszűnnek, de a szellemi kapcsolat nem.”
A Rebbe beszédei több mint száz kötetben hozzáférhetők. Levelezése, tanításai, iránymutatásai ma is tanulmányozhatók. A chábád felfogás szerint ezen keresztül a kapcsolat nemhogy gyengülne, hanem bizonyos értelemben elmélyülhet.
Vezetés mint küldetés
A Rebbe soha nem hagyta el gyakorlatilag New Yorkot, mégis a világ zsidóságának vezetőjeként tekintettek rá. Nem a fizikai jelenlét, hanem a tanítás, a Tóra, a chászid gondolkodásmód és a személyes felelősség hangsúlyozása tette őt vezetővé.
A kérdés tehát nem csupán az, hogy „miért nincs utód?”, hanem az is: szükség van-e klasszikus értelemben vett utódra?
A chábád válasz ma az, hogy a Rebbe öröksége nem lezárt fejezet. A hetedik generáció feladata még nem ért véget.
És talán ez a legfontosabb üzenet: a vezetés nem kizárólag személyhez kötött, hanem küldetéshez. A küldetés pedig – a Tóra tanulása, a micvák teljesítése, a világ jobbá tétele – ma is minden zsidó ember felelőssége.
Az EMIH rabbijai és közösségi vezetői élő adásban izgalmas témákkal várják a Virtuális Bét Midrás hallgatóit a zsido.com Facebook oldalán. Minden érdeklődőt szeretettel várunk!
www.facebook.com/Zsidocom/
#Oberlander
