A Kazinczy utcai mikve nemcsak egy épület, hanem hagyomány, személyes történetek és generációkat összekötő spirituális tér, amelynek megújulása közösségi ügy volt.
Egy zsidó közösség életében a mikve kiemelt jelentőségű: nemcsak vallási előírás, hanem identitás és folytonosság szimbóluma is. A budapesti Kazinczy utcai mikve története egyszerre szól a Tóráról, kitartásról, közösségi összefogásról és személyes elhivatottságról.
A mikve a zsidó közösség legfontosabb intézménye
Egy zsidó közösség megtelepedésekor a mikve a legfontosabb épület, előrébb való, mint az iskola vagy a zsinagóga. A Lubavicsi Rebbe feltétele az volt, amikor Oberlander Báruch rabbit és feleségét, Batshevát Budapestre küldte, hogy itt alapítsanak egy Chábád-közösséget, hogy legyen a városban mikve. Akkoriban a Kazinczy utcai régi mikvét használták, de hiába volt cserélték ki első körben a csempéket, ez nem javított érdemben a lepusztult állapotokon. Batsheva ekkor eldöntötte, hogy szeretné, ha a mikvét felújítanák. Sikerült szponzorokat keresni, akik szintén azt szerették volna, hogy ott maradjon a mikve, ahol most van.
Négy évbe telt, mire sikerült beszerezni az építési engedélyeket és a hitközség hozzájárulását. Batshevának volt elképzelése arról, hogy milyen lehetne a megújulás után, hiszen külföldön látott ilyeneket. A több mint húsz évvel ezelőtti renoválás most már újra esedékessé vált, hiszen nagyon sokan használják és járnak ide, sok külföldi is. A munka elkezdődött.
Oberlander Batsheva rebecen szívügye a mikve szépítése
Azok, akik felújították, nem győztek ámulni, hogy egy száz éve épült mikvét ilyen modern és magas színvonalú építési megoldásokkal alakítottak ki: a medence, a kútvíz, ahogy felérkezett, a csempe, ahogy egy vas állványon volt, nem egy fallal választották el a tereket, mind magyar építészek munkáját dicséri. Az első átépítéskor négy előkészülő szoba készült, amelyek ma is extra színvonalúak.
A rebecen fia emlékének fenntartására is folytatja a micvát
Batsheva személyesen felügyelte akkor is és most is a munkákat: maga megy el a törülközőkért, akár több körben is, ha elsőre nem voltak megfelelőek. A csempe kiválasztásától kezdve a legkisebb részletekig mindenben részt vett, így a sok tennivaló mellett arra már nem jutott ideje, hogy valamit emlékbe megmentsen a régi mikvéből. Ez az intézmény nagyon közel áll a szívéhez. Akkor kezdte a hölgyeket kísérni a fürdőbe, amikor fia, Mendel beteg lett. Az ő gyógyulásáért vállalta magára ezt a micvát.
Amióta Mendel meghalt, azóta folytatja az ő lelkéért. A mikve összeköti az őseivel, hiszen ők is ugyanígy jártak a rituális fürdőbe. Fontos, hogy a hölgyek szeressenek ide jönni és jó érzésekkel távozzanak.
Egy személyes vallomás a Kazinczy mikvéről
A mikvébe minimum havonta egyszer mennek a vallásos zsidó asszonyok. A mikve fontos része a zsidó házassági szertartásoknak is. Az esküvő előtti (leginkább a megelőző) napon szokás a menyasszonynak elmennie a mikvébe.
Nádas Kata szintén így tett az esküvője előtt, a Kazinczy utcai mikvében teljesítette ezt a micvát. „Szűcs-Szabó Goldi úgy kísért végig ezen az úton, hogy olyan légkört teremtett, amelyben teljesen befelé és magamra tudtam figyelni. Ezt jól mutatja, hogy egy pillanatra sem jutott eszembe az, hogy ránézzek a telefonomra, pedig bevallom, azért ezt sűrűn megteszem. Igyekeztem minden szabályt betartani és mivel a zsidó nők évezredek óta járnak a rituális fürdőkbe, így én is úgy éreztem, hogy valamilyen módon ‒ nevezzük ezt spirituálisnak ‒ csatlakoztam az ősanyákhoz.”
Kattintson ide, ha hozzá kíván szólni a Facebookon! További cikkeinket is megtalálja Facebook-oldalunkon.