A zsidó menyasszonyok ősidők óta viselnek fátylat.

A misna amely a második században nyerte el végső formáját már említi ezt a szokást, de valójában ennél is régebbi. A zsidó Biblia elmeséli, hogy amikor a férjhez készülő Rebeka először meglátta vőlegényét Izsákot fátylat vett és elfedte arcát. Tudjuk tehát hogy ez egy nagyon régi gyakorlat. De miért kell a menyasszonynak eltakarni az arcát?

A házasság két szakasza

A zsidó esküvő két jól elkülönülő részből áll, kidusin és niszuin. A kidusin szó jelentése megszentelés vagy elkülönítés. Ettől a pillanattól kezdve a menyasszony kizárólag a vőlegényéhez tartozik és minden más férfi számára tiltott. Ugyanakkor ekkor még nem élnek együtt. Ehhez a niszuin azaz a tényleges házasság szükséges amikor közös életük elkezdődik.

Régen ez a két szakasz időben különvált. Akár hónapok vagy évek is eltelhettek közöttük. Ma már mindkettő az esküvő alatt történik de a szertartás elemei továbbra is külön külön ezekhez a fázisokhoz kapcsolódnak.

A kidusin viszonylag egyszerű. A vőlegény gyűrűt ad a menyasszonynak. A niszuin módjáról viszont több vélemény létezik ezért a gyakorlat az, hogy minél több ehhez kapcsolódó cselekedetet végrehajtanak. Egyes vélemények szerint maga a fátyol felhelyezése is a niszuin része. Emiatt sok közösségben a vőlegény személyesen borítja fátyollal a menyasszonyt.

Ez azonban nem mindenhol van így. Vannak helyek ahol a vőlegény jelen sincs ennél a mozzanatnál.

Ne nézz az arcára

Általános szabály hogy nem helyes a nőket bámulni még az öltözetüket vagy az ékszereiket sem. A menyasszony esetében azonban megengedett a szép ruhát és ékszereket megnézni, hogy kedvesebb legyen a vőlegény szemében. Az arcát viszont még ekkor sem illik nézni, ezért takarják el fátyollal.

Nem az arany értéke számít

Egy másik magyarázat szerint, azért van a menyasszony látása részben eltakarva a szertartás alatt, hogy ezzel is kifejezze, nem az érdekli, mennyit ér pontosan a gyűrű. Így mutatja meg, hogy akkor is teljes szívvel megy férjhez, ha a gyűrű értéke kisebb mint gondolta.

A szépség a férjének szól

Van, aki úgy magyarázza, hogy a fátyol azt jelzi, hogy ettől a pillanattól kezdve a menyasszony szépsége kizárólag a férjéhez tartozik.

Igaz utódok érdeme

Bölcseink szerint, Támár azért érdemelte ki, hogy királyok és próféták származzanak tőle, mert szerényen eltakarta az arcát. Ezért a menyasszony is fátylat visel abban a reményben, hogy érdemes lesz igaz utódokra. Érdekesség, hogy Rebeka és Támár esetében is említi a Biblia az arc elfedését és mindkettőjüknek ikrei születtek.

Van-e hitvesi csók és gyűrűváltás a chupá alatt?

Kedves Árje! Észrevételével egyetértek, ám nem fordítási hibáról van szó: az eredeti angol szövegben az szerepel: „ring ceremony and kiss”.

Mint Mózes

A Tóra elmondja, hogy amikor Mózes lejött a Szináj-hegyről, az arca annyira sugárzott a szentségtől, hogy senki sem mert ránézni. Ezért fátylat viselt amikor a néphez beszélt.

Amikor a menyasszony és a vőlegény a chupá alatt állnak emelkedett állapotban vannak. Kapcsolatuk a Szinájnál létrejött isteni kapcsolatot idézi. Ahogy a nők nem vettek részt az aranyborjú bűnében, úgy a menyasszony is különleges szentséget sugároz. Az isteni jelenlét a sechina rajta keresztül is megnyilvánul, ezért visel fátylat.

A rossz szem elkerülése

A chupá alatt minden tekintet a menyasszonyra és a vőlegényre szegeződik. A fátyol segít elkerülni a féltékeny pillantásokat és a rossz szem hatását.

A belső szépség számít

Slomó király a Példabeszédek könyvében azt mondja, hogy a báj csalóka a szépség mulandó, de az Istenfélő nő az, aki dicséretre méltó. A fátyol azt fejezi ki, hogy a vőlegény nem pusztán a külső szépség miatt veszi feleségül a menyasszonyt, hanem azért, aki ő valójában.

10+1 tény Slomó királyról

Slomó (Salamon) király Izrael harmadik, a dávidi dinasztia második királya volt.

Kattintson ide, ha hozzá kíván szólni a Facebookon! További cikkeinket is megtalálja Facebook-oldalunkon.