A zsidó menyasszonyok évszázadok óta viselnek fátylat, hogy kifejezzék szentségüket, belső szépségüket és a házasság komolyságát.
A zsidó hagyományban a menyasszony arcát eltakaró fátyla nem csupán dísz, hanem mély szimbolikus jelentéssel bír. Az ókori Misna és a Biblia példái szerint (Rebeka, Támár) az arc eltakarása a belső szépség, a szentség és a házasság iránti tisztelet jele. A fátyol a két esküvői szakasz, a kidusin és a niszuin része, védi a menyasszonyt a gonosz szem hatásától, és jelzi, hogy szépsége a férjéé. Emellett azt is szimbolizálja, hogy a frigy nem csupán külsőségek, hanem mély elköteleződés és Isten előtti szent kötelék.
Az ókortól kezdve a zsidó menyasszonyok hagyományosan fátylat viselnek. A második században befejezett Misna is említi ezt a szokást, de gyökerei még ennél is régebbre nyúlnak vissza. A Biblia szerint Rebeka, amikor először pillantotta meg vőlegényét, Izsákot, fátyollal takarta el arcát. Ez is azt bizonyítja, hogy a zsidó hagyományban már régóta kiemelt jelentőséggel bír a menyasszony arcának eltakarása.
Két szakasza van a zsidó esküvőnek
A zsidó házasság két külön szakaszból áll: kidusin és niszuin. A kidusin a „megszentelést” jelenti, ekkor a menyasszony kizárólag vőlegényéé lesz, más férfiak számára tiltott. Ekkor még nem élnek házastársi életet és a niszuin során kezdődik közös életük. Régebben ezek a szakaszok hetek, hónapok vagy akár évek is lehettek, ma már egy szertartás alatt zajlanak, de a két szakasz különleges rituáléi továbbra is megmaradtak.
A kidusin viszonylag egyszerű: a vőlegény gyűrűt ad a menyasszonynak. A niszuinhoz azonban többféle rituálé kapcsolódik, és a hagyomány szerint a fátyol is a niszuin egyik eleme lehet. Sok közösségben maga a vőlegény fedi be a menyasszonyt, bár nem minden közösségben gyakorolják így.
Miért takarja el a zsidó menyasszony az arcát?
Általánosan nem illik férfiaknak nőket bámulni, még a ruhájukat vagy ékszereiket sem. A menyasszony szépségét azonban meg lehet csodálni, hogy kedvesebb legyen a férje szemében, az arcát viszont a hagyomány szerint tilos nézni, ezért takarják el.
A fátyol viselése azt is kifejezi, hogy a menyasszony nem az anyagi értékek miatt lép házasságra, hanem teljes szívből adja magát a frigybe, függetlenül a gyűrű értékétől. Egyúttal azt is jelzi, hogy a menyasszony szépsége ettől a pillanattól kezdve kizárólag a férjéhez tartozik.
Bölcseink szerint Támár, Júda menye, arcának takarásával érdemelt ki királyokat és prófétákat leszármazottai között, így a menyasszony reméli, hogy hasonlóan igaz és erényes gyermekek lesznek majd utódai. A Biblia emlékeztet minket arra is, hogy amikor Mózes a Szináj-hegyről lejött, arca oly fénylő volt, hogy senki sem mert rá nézni. A menyasszony a chupá alatt ezt a szentséget testesíti meg, és arcát a fátyol fedi, miközben a sehina (isteni jelenlét) sugárzik rajta.
Emellett a fátyol védelmet nyújt az irigységtől és az ájin hárá, a gonosz szem hatása ellen. Különösen a chupá alatt, amikor minden tekintet rájuk szegeződik. Ahogy a Példabeszédek is tanítja:
„A báj álnok és a szépség hiábavaló; az Istenfélő nő dicséretes.”
A fátyol így azt is kifejezi, hogy a férj nem csupán a külső szépség miatt választja menyasszonyát, hanem valódi személye, belső értékei miatt.
Kattintson ide, ha hozzá kíván szólni a Facebookon! További cikkeinket is megtalálja Facebook-oldalunkon.