Nádas Kata számára a budapesti zsidónegyed nem csupán a múlt egy fontos lenyomata, hanem személyes történetének, identitásának egyik legfontosabb színtere. Idegenvezetőként és közösségi szereplőként olyan sétára invitál, ahol nemcsak épületeket, hanem emberi sorsokat, hagyományokat és spirituális élményeket is megismerhetünk, akár egy zsinagógában, akár egy rejtett mikvében.
Aki járt már Nádas Kata zsidónegyedbeli sétáján, az tudja: ezek nem egyszerű várostörténeti túrák, hanem érzékeny, személyes és mégis professzionális utazások a múltba és a jelenbe. A zsidónegyed házai, zsinagógái, emlékei nemcsak az ő történelmi érdeklődését, hanem saját zsidó identitásának alakulását is tükrözik. A mostani interjút a zsidoprogramok.hu június 26-i sétája alkalmából készítettük, amelyen Kata különleges útvonalon kalauzolja végig az érdeklődőket, kevésbé ismert helyszíneken, személyes történetekkel és spirituális pillanatokkal fűszerezve.
Nádas Kata identitásának meghatározó része a zsidónegyedhez kötődik
Cseh Viktor: A zsidó közösség jól ismert arca vagy, akivel az utóbbi évtizedben nem csak zsinagógákban, közösségi házakban és egyéb rendezvényeken lehetett találkozni, hanem – mint professzionális idegenvezetőt – egyre többször láthattunk szerte a városban is. Több tematikus sétát is vezetsz, de nem titkolod, hogy a zsidónegyed a kedvenc tereped. Hogy válogattad össze a séta állomásait? Mik motiváltak az egyes állomáspontok kiválasztásában?
Nádas Kata: Igen, nagyon különleges számomra a budapesti zsidónegyed. Minden ház története érdekel, nagyon érdekes számomra az az időszak, amikor a zsinagógáink felépültek és amikor a zsidóság emancipálódott. Az én saját zsidóságom történténete is ezekben az utcákban és zsinagógákban játszódik. Itt találtam meg a saját zsidó identitásomat, itt tanultam meg az ünnepeket, itt ismertem meg a barátaimat és a férjemet is. Dolgoztam több zsidó szervezetben is, és a legtöbb zsidó szervezet képviselőjével. Otthonosan mozgok ebben a városrészben és a zsidóságban is. Rengeteg személyes és professzionális emlék is köt a negyedhez. Megtisztelő, hogy az elmúlt nyolc évben, mióta hivatásos idegenvezető vagyok, számos prominens magyar és nemzetközi zsidó vezetőnek is bemutathattam kedvenc városrészemet, az én szemszögemből.
Nádas Kata: „Minden séta más és más.”
Minden séta más és más. Mindegyik sétának más a témája, fókusza, még a zsidónegyeden belül is. Vezetek privát sétákat például családok, baráti társaságok számára, különböző zsidó és nem zsidó cégek által szervezett csapatépítőket. Kalauzolok diákcsoportokat, dolgozom utazási irodáknak, zsidó szervezeteknek angol és magyar nyelven. Mindig igyekszem a megrendelő, illetve a csoport érdeklődésének megfelelően összeállítani a séta útvonalát, és olyan helyszíneket javasolni, melyek a megrendelőnek, vagy a vendégnek érdekesek lehetnek. Van, amit előre leegyeztetünk és van olyan rész is, amiről menet közben, a beszélgetés során derül ki, hogy érdekes lehet. Vendégem volt tavaly egy 14 fős ortodox család, akik Frankl Adolf (az orthodox hitközség alelnöke, majd díszelnök) leszármazottai, akikkel a Kazinczy utcai zsinagóga után meglátogattuk Frankl Eötvös utcai egykori otthonát is. De volt olyan amerikai vendégem is, akinek az édesapja a Zsidó Gimnázium (a mai Radnóti) utolsó évfolyamán tanult ’44-ben, a nagypapája pedig a Vasvári Pál utcai zsinagóga egyik alapítója volt. Megmutattam neki mindkét helyszínt.
Ezen a sétán, a magyar közönségnek, a kevésbé ismert helyszíneket mutatom be, a Vasvári és Kazinczy utcai zsinagógákat, illetve a mikvét (rituális fürdő), mely nem látogatható a nagyközönség számára. Ezek a helyszínek engem is borzasztóan érdekelnek, és szeretném őket megismertetni a kedves vendégekkel is.
Az Orczy-ház, ahonnét minden zsidó irányzat ered
Cs. V.: Te mint a zsidó történelem kiváló ismerője pontosan tudod, hogy milyen jelentőséggel bír az Orczy-ház a fővárosi zsidó közösség történetében. Ugyanakkor az épület már majd’ száz éve nem áll. Hogyan tudod mégis érzékeltetni egy már nem létező épület jelentőségét a résztvevőkkel?
N. K.: Nagyon sok történettel, fényképekkel. Mindig elmesélem, hogy ebben az épületkomplexumban már kialakult a három (vagy inkább négy) féle zsidó irányzat, és már több zsinagóga is volt benne. Ezzel remekül szemléltethető tulajdonképpen a közösség mai helyzete is.
Mikve: az érzelmek helyszíne
Cs. V. A séta egyik különleges állomása a Kazinczy utcai női mikve. Mit szoktál tapasztalni a résztvevőkön, hogyan reagálnak a sokak számára titkos, tabusított helyszín láttán?
N. K.: Egy kicsit megilletődik mindenki a rituális fürdő látogatás során (én is amúgy, minden alkalommal), hiszen tényleg belépünk egy olyan helyre, amit csak ortodox zsidó nők láthatnak, illetve akik tényleg komolyan veszik a vallást. Érezhető, ahogy megszállja a csoportot a spiritualitás arra a pár percre, amíg bent vagyunk. A sokktól a meghatódásig egy csoporton, de akár egy személyen belül is mindenféle érzelem megjelenik, és ez teljesen rendben is van.
Nádas Kata sétáján mindenki megtalálja a neki izgalmas újdonságokat
Cs. V.: Kiknek ajánlod a sétát? Azokat is bátorítod a részvételre, akik ismerősek a Dohány–Rumbach–Kazinczy háromszögben?
N. K.: Abszolút! A szervezőkkel direkt úgy válogattuk össze a séta állomásait, hogy azok mindenki számára érdekesek legyenek. Olyan zsinagógákat látogatunk meg, melyek kevésbé ismertek, (Kazinczy, Vasvári), és a mikve látogatása hatalmas lehetőség, hiszen nem látogatható szabadon.
A zsidóság és a zsidónegyed annyira összetett, hogy eddig úgy vettem észre a séták alatt, hogy mindenki meg tudta találni benne az újdonságot, az érdekességet. Volt már a csoportomban vallásos résztvevő, aki a mikvét is biztosan ismeri, neki inkább az épület története és történelmi jelentősége volt újdonság, vagy például a zsidónegyed kialakulásának története és az Orczy-ház. Sokszor jönnek vendégek, akik elmesélik, hogy gyakran járnak mindenféle tematikus sétára, ám ezekben a zsinagógákban még nem jártak. Illetve a közösség aktív tagjai közül is sokan sétáltak velem, olyanok, akik a vallási és történelmi részleteket is nagyon jól ismerik, de nem jártak még esetleg a mikvében.
Az utolsó állomáson pedig, a Vasvári zsinagógában van lehetőség feltenni a kérdéseket esetleg olyan témákról, melyeket kevésbé érintettünk, és ilyenkor tényleg mindenről szoktunk beszélni. A vallás alapjairól, Izraelről, kultúráról, az ünnepekről, a kóserságról, és további érdekességekről.
A flódni „zsidó eredete” a sétán kiderül
Cs. V.: A program végén a résztvevők kóser flódnit is kóstolhatnak. Számodra mennyire meghatározó ez a sütemény? Egyébként mit gondolsz mennyire szerves része a gasztronómia a pesti zsidók életének?
N. K.: Most elárulom, de csak Neked, hogy én nem szeretem a mákot. Minden mást viszont nagyon szeretek a flódniban. Én úgy eszem a flódnit, ahogy megélem a zsidóságomat. A mákot kihagyom, az almát, diót, megeszem. A zsidóságból kiválogattam azokat a részeket, melyeket szívesen tartok meg, amik örömöt adnak, a többi részt pedig ott hagyom a tányéromon, a mákkal. Mondjuk igazából nem ezért hívják zsidó süteménynek a flódnit, de az igazi okot majd elmesélem a sétán.
A híres mondás szerint „Meg akartak minket ölni, nem sikerült, együnk.” – ez az alapja a legtöbb zsidó ünnepnek. És hiszem azt, hogy egy kultúrát, népet, egy vallást legjobban az ételek alapján lehet megismerni. Hiszen minden nemzet, minden nép tipikus ételeinek minden falatkájában benne van az egész történelem.
Még van pár hely!
Amennyiben Ön is szívesen megismerné Budapest történelmi zsidónegyedét, vagy annak új részleteit, akkor mindenképpen csatlakozzon Nádas Kata által vezetett sétához június 26-án 11 órától. Jelentkezés a programra és bővebb információ a zsidoprogramok.hu oldalon keresztül.
Kattintson ide, ha hozzá kíván szólni a Facebookon! További cikkeinket is megtalálja Facebook-oldalunkon.