Angyalok, küldöttek és a szabad akarat titka
Megyeri Jonatán rabbi az Óbudai zsinagógából jelentkezve az angyalokról beszélt: kik ők a zsidó hagyomány szerint, milyen szerepük van a Tórában, hogyan értelmezi őket Maimonidész, és mi különbözteti meg őket az embertől. Az előadás végső tanítása az ember méltóságához vezetett: az angyal tökéletes küldött, de az ember Isten valódi partnere lehet, mert szabad akarattal rendelkezik.
Angyalok a Tóra történeteiben
A Biblia már egészen korán beszél angyalokról. Ábrahámhoz angyalok érkeznek a körülmetélése utáni harmadik napon, hogy hírt hozzanak Izsák születéséről, majd Szodoma és Gomora pusztulásáról. Ábrahám nem ismeri fel őket angyalként: vendégeknek látja őket, akiket bőségesen megvendégel.
Angyal szól Ábrahámhoz Izsák megkötözésének történetében is, amikor az utolsó pillanatban megállítja őt. Jákob életében szintén megjelenik az angyal: vele birkózik, mielőtt az Ézsauval való találkozásra készül, és ekkor kapja az Izrael nevet.
A rabbi hangsúlyozta: ezek a történetek azt mutatják, hogy az angyalok időnként emberi formában jelennek meg, de nem emberek. Isten küldöttei, akik egy meghatározott feladatot teljesítenek.
Mit jelent az, hogy malách?
Az angyal héberül malách, vagyis küldött. Ez a szó már önmagában elmondja az angyal lényegét. Nem önálló programmal rendelkező szereplő, hanem Isten megbízottja.
„Az angyalok azok egy feladatra kijelölt teremtményei Istennek” – magyarázta Megyeri Jonatán.
Ezért jelennek meg különböző bibliai helyzetekben különböző feladattal: hírt hoznak, megvédenek, figyelmeztetnek, végrehajtanak. Az angyal nem saját döntései szerint cselekszik, hanem Isten akaratát hajtja végre.
Mikor teremtette Isten az angyalokat?
A Midrásban vita található arról, hogy Isten a teremtés melyik napján alkotta az angyalokat. Az egyik vélemény szerint a második napon, amikor elválasztotta az égi és földi vizeket. A másik szerint az ötödik napon, amikor megteremtette a madarakat és a vízi élőlényeket.
Megyeri rabbi szerint ez a vita nem puszta naptári részlet. A kérdés mélyebb: az angyalokat inkább spirituális, égi lényként értjük-e, vagy olyan teremtményként, amely valamilyen módon kapcsolódik a teremtett világ szárnyas, mozgó lényeihez. A zsidó hagyományban az angyalok alapvetően nem fizikai lények, mégis képesek lehetnek olyan formában megjelenni, amelyet az ember érzékelni tud.
Maimonidész három kategóriája
Az előadás központi forrása Maimonidész, a Rambam tanítása volt. A Misné Tórában azt írja, hogy Isten teremtményei három nagy kategóriába sorolhatók.
Vannak lények, amelyek anyaggal és formával rendelkeznek, és folyamatosan változnak: ilyen az ember, az állat, a növény. Vannak olyan teremtmények, amelyek szintén rendelkeznek anyaggal és formával, de nem változnak ilyen módon: Maimonidész ide sorolja az égitesteket. És vannak olyanok, amelyeknek formájuk van, de anyaguk nincs. Ezek az angyalok.
Ez a megfogalmazás különösen fontos: az angyalnak van tulajdonsága, jellege, rendeltetése, de nincs fizikai teste.
Tízféle angyal
A Rambam tíz angyali szintet sorol fel. Megyeri Jonatán ezek közül több nevet is említett: chájot hákodes, ofánim, arelim, chásmálim, szeráfim, máláchim, elohim, keruvim és isim. Ezek nem egyszerű szinonimák, hanem különböző rangú, különböző szintű angyali lények.
A legalsó kategória az isim, amely szó szerint embereket jelent. Ez azért különleges, mert ezek az angyalok állnak a legközelebb az emberhez, és ezért képesek emberi formában megjelenni. Így érthető, hogy Ábrahám vendégei vagy Jákob birkózó ellenfele emberként érzékelhető, miközben valójában angyali küldött.
Istenhez való közelség
Az angyalok közti különbség nem fizikai természetű. Nem magasságban, alakban vagy testben különböznek, hanem Istenhez való közelségükben, istentudatuk szintjében.
Minél magasabb rendű egy angyal, annál tisztábban érzékeli Isten akaratát. A legalacsonyabb szintű angyalok már közelebb állnak az emberhez, de még ők is többet érzékelnek az isteni valóságból, mint mi.
Ez a közelség azonban nem jelenti azt, hogy az angyal magasabb rendű volna az embernél minden tekintetben.
Az angyal nem mondhat nemet
Az előadás egyik legfontosabb gondolata az ember és az angyal különbségéről szólt. Az angyalnak nincs szabad akarata. Nem tud nemet mondani Istennek, nem tud ellenállni, nem tud vitázni. Küldött, aki teljesíti a küldetését.
Az ember viszont képes választani. Képes Isten akarata szerint élni, de képes ellene is fordulni. Képes megtartani a micvákat, és képes elutasítani őket. Sőt, képes akár Isten létezését is tagadni.
Ez első pillantásra hiányosságnak tűnhet, valójában éppen ez adja az ember különleges méltóságát. „A szabadakarat fundamentuma nélkül nincs értelme a világnak” – mondta a rabbi.
Az ember mint Isten partnere
Megyeri Jonatán egy erős képpel magyarázta a különbséget: az angyal olyan, mint egy tökéletesen programozott küldött. Megteszi, amit Isten kér tőle, de nem partner abban az értelemben, ahogyan egy szabad akarattal rendelkező ember az lehet.
Isten nem plüssállatokat vagy robotokat akar maga elé ültetni, hanem valódi partnert. Olyan lényt, aki kérdezhet, dönthet, vitázhat, igent vagy nemet mondhat.
Az angyal ezért csodálatos teremtmény, de az ember feladata nagyobb felelősséggel jár. Mert amikor az ember a szabad akarata ellenére, kísértések, kérdések és bizonytalanságok között mégis Isten felé fordul, akkor olyasmit tesz, amit angyal nem tud megtenni: saját döntéséből épít kapcsolatot a Teremtővel.
Az EMIH rabbijai és közösségi vezetői élő adásban izgalmas témákkal várják a Virtuális Bét Midrás hallgatóit a zsido.com Facebook oldalán. Minden érdeklődőt szeretettel várunk!
www.facebook.com/Zsidocom/
