A békéért mondott ima nem pártpolitika
Megyeri Jonatán rabbi egy aktuális, de örök érvényű kérdésre válaszolt: kell-e imádkozni az ország mindenkori kormányáért? Az előadás a zsidó hagyomány régi tanítását bontotta ki Jeremiás prófétától a Talmudig: a társadalmi rend, a béke és az igazságos kormányzás nemcsak politikai ügy, hanem vallási felelősség is.
Miért marad távol a rabbi a belpolitikától?
Megyeri Jonatán először azt tisztázta, miért óvatos a belpolitikai állásfoglalásokkal. Mint mondta, természetesen van véleménye, sokat olvas és foglalkozik politikával, de rabbiként könnyen előfordulhatna, hogy személyes véleményét mások a teljes zsidó közösség álláspontjaként értelmeznék.
A másik ok a megosztottság. A rabbi célja nem az árkok mélyítése, hanem a hídépítés: „Hiszek abban, hogy tudunk építeni egy egészségesebb társadalmat közösen” – fogalmazott. Ezért a kérdést nem pártpolitikai, hanem tórai és közösségi szempontból vizsgálta.
Régi szokás imádkozni az ország vezetőiért
Az előadás egyik fontos kiindulópontja az volt, hogy a zsidó imakönyvekben évszázadok óta szerepelhetnek imák az uralkodóért, a kormányzatért, az ország vezetőiért. Angliában az uralkodóházért mondott ima került be a héber imarendbe; régi magyarországi imakönyvekben is található ima az akkori uralkodóért, például Ferenc Józsefért vagy Mária Teréziáért.
A modern Izraelben külön imát mondanak az állam vezetőiért, minisztereiért, valamint az Izraelt védő katonákért és biztonsági szolgálatok tagjaiért. Nem minden közösség mondja ezeket az imákat, főként mert az imarend ősi rendjébe nehezen kerülnek be új szövegek, de a gondolat maga régi és megalapozott.
Jeremiás üzenete a diaszpórának
A rabbi Jeremiás próféta szavait idézte: „Fáradozzatok annak városnak békességén, ahova a fogságba vitettelek benneteket, és imádkozzatok érte az Örökkévalóhoz, mert annak békességétől függ a ti békességetek is.”
Ez a mondat a babilóniai száműzetés történelmi helyzetében hangzott el, mégis általános érvényűvé vált. A diaszpórában élő zsidóság feladata nem az elszigetelődés, hanem annak az országnak a javáért való munka és ima, ahol él.
Megyeri Jonatán külön kiemelte: Jeremiás nemcsak imát kér, hanem cselekvést is. „Fáradozzatok” – vagyis a zsidó embernek aktívan hozzá kell járulnia ahhoz, hogy a körülötte lévő társadalom békés, igazságos és emberséges legyen.
A béke nem lehet önző
Az előadás egyik legerősebb gondolata a béke természetéről szólt. Pénzért, egészségért vagy sikerért lehet úgy imádkozni, hogy az ember csak magára gondol. Békéért azonban nem lehet így imádkozni.
„A béke per definíció nem lehet önös, nem lehet önző” – mondta a rabbi. Ha valaki a saját békéjéért imádkozik, óhatatlanul mások békéjéért is imádkozik, mert senki nem élhet valódi békében, ha körülötte háború, káosz vagy félelem van.
Ezért a kormányzatért mondott ima nem valamelyik politikai oldal támogatása, hanem a közös béke, a közrend és az élhető társadalom iránti felelősség kifejezése.
Miért kell kormányzat?
A Talmud tanítása szerint „imádkozz a kormányzat jólétéért, mert ha attól nem tartanának az emberek, akkor az egyik elevenen elnyelné a másikat.” Megyeri Jonatán ezt a mondatot a társadalmi rend alapigazságaként értelmezte.
A kormányzat, a rendvédelem, az igazságszolgáltatás és a törvény ereje nem puszta adminisztráció. Ezek tartják féken az emberi természet sötétebb oldalát. A rabbi történelmi példaként említette a pogromokat, amikor sokszor elég volt csak visszavonni a rendőri vagy katonai jelenlétet, és az erőszak elszabadult.
A rend hiánya nem szabadság, hanem veszély. A Talmud ezért tanítja, hogy bármiféle működő kormányzat jobb, mint az anarchia. Az abszolút diktatúrát a rabbi nem tekintette kívánatos berendezkedésnek, de jelezte: a teljes anarchia még annál is pusztítóbb lehet.
Imádkozni, de nem kritikátlanul
A mindenkori kormányért mondott ima tehát nem azt jelenti, hogy minden döntésével azonosulni kell. Nem politikai hűségnyilatkozat, hanem kérés: legyenek a vezetők bölcsek, egészségesek, hozzanak jó döntéseket, és az ország éljen békében.
Ez a zsidó hagyomány józan és felelős álláspontja. A közösség érdeke, hogy az ország, amelyben él, ne süllyedjen káoszba, erőszakba vagy gyűlöletbe. A vezetőkért mondott ima végső soron az emberekért mondott ima.
A város békéje a mi békénk is
Megyeri Jonatán tanítása szerint a zsidó embernek ott kell tennie a békéért, ahol él. Ez különösen fontos a diaszpórában, de Izraelben is ugyanaz a logika érvényesül: a közösség békéje, az ország békéje és az egyén békéje nem választható el egymástól.
A zsidó hagyomány ezért nem pártpolitikai kérdésként beszél a kormányzatért mondott imáról, hanem a társadalmi felelősség részeként. Mert „annak békességétől függ a ti békességetek is” – és ha van béke, az mindannyiunké.
Az EMIH rabbijai és közösségi vezetői élő adásban izgalmas témákkal várják a Virtuális Bét Midrás hallgatóit a zsido.com Facebook oldalán. Minden érdeklődőt szeretettel várunk!
www.facebook.com/Zsidocom/
