A magyar szecesszió és a zsidó temetőépítészet egyik legnagyobb mestere eredetileg nem is Lajta Bélaként kezdte pályafutását.
Lajta Béla a magyar építészet egyik legnagyobb újítója volt. Mindössze 45 évet élt, mégis olyan életművet hagyott maga után, amely ma is meghatározza Budapest arculatát. Kevesen tudják azonban, hogy első terveit még nem azon a néven írta alá, amelyet ma az építészettörténet egyik legfontosabb alakjaként ismerünk. Pillantson bele Lajta életébe, majd július 19-én, 11 órától fedezze fel az építész Salgótarjáni utcai zsidó temetőben alkotott mesterműveit.
Leitersdorferből lett Lajta Béla
Kevés építész tudta olyan természetesen ötvözni a magyar népművészet motívumait a modern építészeti gondolkodással, mint Lajta Béla. Az alkotó 1875. január 23-án még Leitersdorfer Béla néven született Budapesten, egy hagyományőrző zsidó családban. Nyolcnapos korában a Berl nevet is megkapta, amely a héber Dov név jiddis becézett formája.
Gyermekkorának meghatározó helyszíne édesapja szabóműhelye volt. A héber dallamok, a kézműves mesterség világa és a díszes textíliák egész életére hatással voltak. Nem véletlen, hogy későbbi épületein is visszaköszön a népi ornamentika és a kézműves hagyományok iránti érzékenység.
A Műegyetem elvégzése után Hauszmann Alajos mellett dolgozott, majd Berlinben Alfred Messel és Ernst von Ihne műtermében tanult tovább. Olaszországi, angliai és párizsi tanulmányútjai után tért vissza Budapestre, ahol Lechner Ödön nyomdokain indult el, de hamar kialakította saját, összetéveszthetetlen stílusát.
A Salgótarjáni utcai zsidó temető arculatát is formálta
Első önálló munkája bátyja Völgy utcai villájának átalakítása volt, ezt követően azonban egymást érték a jelentős megbízások. Nevéhez fűződik a Mexikói úti Vakok Tanintézete, az Amerikai úti szeretetház, a Salgótarjáni utcai zsidó temető ravatalozója, a Parisiana Mulató – a mai Újszínház –, a Vas utcai kereskedelmi iskola, valamint számos bérház és villa.
Legalább ennyire jelentősek voltak síremlékei. A magyar építészek között elsőként alkotott egyedi héber betűtípusokat síremlékeihez, miközben a hagyományos zsidó szimbolikát saját modern formavilágával ötvözte. Édesanyja síremlékén például három szív motívuma utal a család szabómesterségére, a Schmidl család mauzóleuma pedig ma is a Kozma utcai izraelita temető egyik legismertebb alkotása.
Kortársai már életében a magyar modern építészet egyik legnagyobb alakjaként méltatták. Gerő Ödön szerint Lajta új ritmust és új monumentalitást vitt a magyar építészetbe, miközben a népművészet formavilágát korszerű, európai színvonalú épületekké formálta.
Nem épült fel minden álma, de az öröksége ma is velünk él
Jóllehet, önálló zsinagóga végül nem épült tervei alapján, több jelentős pályázaton is kiemelkedően szerepelt. Alig huszonöt évesen harmadik helyezést ért el a lipótvárosi nagy zsinagóga tervpályázatán, majd 1912-ben megnyerte a Krisztina körúti nagyzsinagóga pályázatát is. A szakma a terveket korszakos jelentőségűnek tartotta, az épület azonban – akárcsak a lipótvárosi elképzelés – végül anyagi okok miatt nem valósult meg.
Lajta Béla 1920. október 12-én, mindössze 45 évesen hunyt el Bécsben. Földi maradványait Budapestre szállították, és a Kozma utcai központi izraelita temetőben helyezték örök nyugalomra.
Fedezze fel Lajta épített örökségének egyik izgalmas részét
Július 19-én, 11 órától a Stetl városi séták keretében megismerheti Pest régi zsidó temetőjének titkait. A sétát dr. Negyela László fogja vezetni.
Jelentkezés és bővebb információ a zsidoprogramok.hu oldalon keresztül.
Kattintson ide, ha hozzá kíván szólni a Facebookon! További cikkeinket is megtalálja Facebook-oldalunkon.