Hihetünk-e egy több mint háromezer éves Tórának?
Megyeri Jonatán Maimonidész tizenhárom hitelvének nyolcadik pontját magyarázta: a Tóra, amely ma a kezünkben van, ugyanaz az isteni tanítás, amelyet Mózes kapott. Az előadás a szóbeli és írott Tóra kapcsolatát, a Szináj-hegyi kinyilatkoztatást és a szöveg továbbadásának rendkívüli pontosságát járta körül.
Mit nevezünk Tórának?
A Tóra szó tanítást, útmutatást jelent. Szűkebb értelemben Mózes öt könyvét nevezzük így, tágabb értelemben pedig a teljes zsidó tanítás világát: a Biblia többi könyvét, a Misnát, a Talmudot, a midrásokat, a háláchát és a kabbalát is.
A nyolcadik hitelv azonban kifejezetten Mózes öt könyvére vonatkozik: „Hiszem teljes hittel, hogy a teljes Tóra, amely a birtokunkban van, Mózes mesterünknek lett adva.”
Ez a tétel a Tóra isteni eredetét és a szöveg folytonosságát egyaránt hangsúlyozza.
Írott Tóra és szóbeli hagyomány
A zsidó hagyomány szerint a Szináj-hegyi kinyilatkoztatáskor Mózes negyven napot töltött a hegyen. Ezalatt Isten átadta neki a Tórát és vele együtt azt a szóbeli magyarázatot is, amely nélkül számos parancsolat gyakorlati alkalmazása érthetetlen volna.
A szóbeli Tóra tehát használati útmutatóként kíséri az írott szöveget: megmutatja, hogyan kell a parancsolatokat értelmezni és megélni. Ez a hagyomány később a Misnában, a Talmudban és a rabbinikus irodalom további műveiben kapott írott formát.
Mikor írta le Mózes a Tórát?
A bölcsek között vita van arról, hogy Mózes mikor kapta meg a Tóra teljes szövegét. Az egyik vélemény szerint már a Szináj-hegyen megismerte az egészet, még azokat az eseményeket is, amelyek csak később, a negyvenéves sivatagi vándorlás során történtek meg.
Egy másik vélemény szerint Mózes fokozatosan kapta meg a szöveget. Ahogy az események megtörténtek, Isten közölte vele azok tórai leírását a Találkozás Sátrában.
A vita a közlés időpontjáról szól. A közös alapvetés az, hogy a Tóra szövege isteni eredetű.
„Minden mondatnak, minden szónak, minden betűnek, minden betű Isten Istentől hangzik el, és Mózes, mint egy írnok ezt leírja” – fogalmazott Megyeri Jonatán.
Miért más a Tóra, mint a Biblia többi könyve?
A Héber Biblia három nagy részből áll: Tóra, Próféták és Írások. Mindegyik szent, mégis különleges helyet foglal el Mózes öt könyve.
A próféták is isteni üzenetet közvetítettek, de saját nyelvükön, saját stílusukban fogalmazták meg azt, amit megtapasztaltak. A Tóra esetében a hagyomány szó szerinti isteni közlést tanít. Ezért kap minden betű kiemelt jelentőséget.
Ez magyarázza a tóratekercsek másolásának rendkívüli szigorúságát is.
Egyetlen betű is számít
A tóratekercset kézzel, pergamenre írják. Ha egy betű megsérül, elhalványul vagy felismerhetetlenné válik, a tekercs addig nem használható rituálisan, amíg a hibát ki nem javítják.
Ez a precizitás évszázadokon keresztül olyan másolási kultúrát teremtett, amelyben minden új tekercs egy korábbi, ellenőrzött példány alapján készült.
A nyolcadik hitelv ezért a továbbadásról is szól: a zsidó hagyomány nem pusztán egy ősi könyv emlékét őrizte, hanem magát a szöveget.
Jemenből, Magyarországról, Marokkóból
Megyeri Jonatán különösen szemléletes bizonyítékként említette a különböző diaszpórák találkozását. A jemeni, magyar, lengyel, marokkói, iraki vagy francia zsidó közösségek évszázadokon keresztül sokszor szinte teljesen elszigetelten éltek egymástól.
Amikor a 20. században Izraelben és az Egyesült Államokban ezek a közösségek nagy számban találkoztak, lehetőség nyílt tóratekercseik összehasonlítására.
„Az ő tóratekercseik betűről betűre megegyeztek azzal, amelyeket a hittestvéreik Lengyelországban vagy Magyarországon vagy Franciaországban, vagy Libanonban […] használtak.”
Megyeri Jonatán ezt a több mint három évezredes másolási hagyomány rendkívüli erejének tekinti.
Ugyanaz a Tóra
A nyolcadik hitelv tehát két egymáshoz kapcsolódó állítást foglal magába. A Tóra Mózeshez Istentől érkezett, és a ma rendelkezésünkre álló héber Tóra ennek a hagyománynak a folytatása.
Ez a zsidó hit szempontjából alapvető kérdés. Ha a Tóra eredetét vagy szövegének folytonosságát elvetnénk, a micvák, a háláchá és a teljes rabbinikus hagyomány alapja kerülne bizonytalanságba.
A tóratekercs ezért jóval több egy régi kéziratnál. A zsidó közösség minden felolvasáskor ugyanahhoz a tanításhoz kapcsolódik, amelynek eredetét a hagyomány Szinájhoz és Mózeshez köti – betűről betűre, nemzedékről nemzedékre.
Az EMIH rabbijai és közösségi vezetői élő adásban izgalmas témákkal várják a Virtuális Bét Midrás hallgatóit a zsido.com Facebook oldalán. Minden érdeklődőt szeretettel várunk!
www.facebook.com/Zsidocom/
