Az ember, aki megtanult teret adni Isten hangjának
Megyeri Jonatán Maimonidész tizenhárom hitelvének hatodik pontját magyarázta: teljes hittel hisszük, hogy a próféták szavai igazak. A prófécia a zsidó hagyományban különleges isteni kommunikáció volt, amelyet alázattal, lelki fegyelemmel és az ego háttérbe szorításával lehetett befogadni. A próféták kora véget ért, üzenetük azonban ma is irányt mutat.
Próféta a varázsló helyett
A hatodik hitelv bibliai alapját Mózes ötödik könyve adja. A Tóra elutasítja a varázslók, jövendőmondók és kuruzslók követését, majd ezt mondja: „Prófétát támaszt atyád fiai közül Istened, az Örökkévaló, olyat, mint én, őreá hallgassatok.”
A prófécia tehát nem mágia, és nem azonos a jövő kifürkészésével. A próféta Isten üzenetét közvetítette, és erkölcsi útmutatást adott a népnek. A hamis próféciát ezért a Tóra különösen súlyosan ítéli meg: aki saját gondolatát isteni szóként adja tovább, azzal félrevezeti a közösséget.
Mózes, a próféták prófétája
Mózes különleges helyet foglal el a próféták között. A Szináj-hegyi kinyilatkoztatáskor a nép az első két parancsolatot közvetlenül Istentől hallotta, a továbbiakat már Mózes közvetítésével kapta meg. Az isteni jelenlét erejét az emberek fizikai valójukban nem bírták elviselni.
Mózes próféciája még a többi prófétáétól is különbözött. Ő világosan, közvetlenül érzékelte Isten szavát, és pontosan adta tovább. A későbbi próféták saját nyelvükön fogalmazták meg az isteni tapasztalatot, ezért ugyanazt a gondolatot Ézsaiás, Jeremiás vagy más próféta eltérő képekkel és mondatokkal közvetíthette.
Nők és nem zsidók is prófétálhattak
A prófécia nem kizárólag férfiaknak adatott. A Tóra és a Biblia női prófétákról is beszél: az ősanyák, Mirjám, Debóra és Eszter is kapcsolatban álltak az isteni üzenettel.
A prófécia kezdetben még zsidó privilégium sem volt. Ádám és Noé Ábrahám előtt éltek, Bilám pedig nem zsidóként kapott prófétai képességet. Amikor átkot akart mondani Izraelre, Isten áldássá változtatta szavait.
Mint egy rádió, amely befogja a jelet
Megyeri Jonatán a rádióhullám képével érzékeltette a prófécia működését. A hullámok jelen vannak a térben, az emberi fül mégsem hallja őket. A rádiókészülék képes befogni és érthető hanggá alakítani a jelet.
A próféta hasonlóképpen olyan isteni kommunikációt érzékelt, amelyet a hétköznapi érzékszervek nem tudtak befogadni. Ehhez különleges lelki állapot kellett: fegyelem, meditáció, tiszta élet és mindenekelőtt alázat.
„Ha adsz helyet Istennek, akkor Isten ott szívesen van, ahol helyet hagynak neki” – fogalmazott Megyeri Jonatán.
A prófécia tanulható képesség volt
A prófétai érzékenység részben veleszületett adottság lehetett, de a hagyomány szerint tanulni és fejleszteni is lehetett. A prófétajelölt lelki gyakorlatokkal, tudatának fegyelmezésével és vágyainak háttérbe szorításával készült az isteni üzenet befogadására.
A döntő akadály az ego volt. Amíg az ember saját fontosságával, vágyaival és ambícióival tölti ki egész belső világát, kevés hely marad benne az isteni szónak. Mózes azért válhatott a próféták prófétájává, mert a Tóra a legszerényebb emberként mutatja be.
Sok próféta, kevés bibliai könyv
Az ókori Izraelben jóval több próféta élt annál, mint ahány névvel a Bibliában találkozunk. A Talmud szerint a prófécia gyakori jelenség volt. A kánonba azoknak az írásai kerültek be, akiknek üzenete a saját korukon túl a későbbi nemzedékekhez is szólt.
A Héber Biblia könyveinek összeállításában a Nagy Gyülekezet férfiai játszottak döntő szerepet a második Szentély korának kezdetén. A testületben még olyan emberek ültek, akik ismerték a prófécia természetét, ezért meg tudták állapítani egy iratról, hogy valódi isteni sugallatra született-e.
A Zsoltárok vagy Salamon könyvei nem mindig klasszikus próféciák, de isteni ihletettségük miatt kerültek a szent iratok közé.
Amikor megszűnt a közvetlen üzenet
Az utolsó próféta Malakiás volt. Utána, a második Szentély korának elején a klasszikus prófécia megszűnt Izraelben. Ez veszteséget jelentett, hiszen Isten többé nem adott közvetlen útmutatást prófétákon keresztül.
Megyeri Jonatán ugyanakkor a felnőtté válás jelét is látta ebben. A kisgyermeket a szülő kézen fogva kíséri át az úton. Később büszkeséggel és némi szomorúsággal engedi egyedül iskolába. Izrael népe is eljutott arra a szintre, hogy a Tóra és a rabbinikus hagyomány alapján maga hozza meg döntéseit.
Isten már elmondta, mit vár az embertől. A Biblia, a Misna, a Talmud és a háláchikus művek őrzik azt az útmutatást, amelyből a későbbi nemzedékeknek kell felismerniük a helyes utat.
A próféták szava ma is hozzánk szól
A klasszikus prófécia megszűnt, bizonyos szent életű, nagy tudású emberek mégis érzékelhetnek olyasmit, ami mások számára rejtve marad. Ez nem azonos az ókori prófétasággal, de ugyanahhoz az alapfeltételhez kapcsolódik: minél kisebb az ego, annál több hely marad az isteni jelenlétnek.
A hatodik hitelv ezért azt tanítja, hogy a Héber Bibliába bekerült próféták valódi isteni üzenetet közvetítettek. Szavaik nem veszítették el erejüket saját nemzedékük elmúltával. Évezredekkel később is az ember felelősségéről, megtéréséről, hitéről és Istennel való kapcsolatáról tanítanak.
Az EMIH rabbijai és közösségi vezetői élő adásban izgalmas témákkal várják a Virtuális Bét Midrás hallgatóit a zsido.com Facebook oldalán. Minden érdeklődőt szeretettel várunk!
www.facebook.com/Zsidocom/
