Mózes, akit Isten a legbelső bizalmi körébe engedett
Megyeri Jonatán Maimonidész tizenhárom hitelvének hetedik pontját magyarázta: Mózes próféciája igaz, és ő volt minden próféták legnagyobbika. A tanítás középpontjában Mózes kivételes kapcsolata áll Istennel. Más próféták látomásokban, álmokban vagy különleges tudatállapotban fogadták az isteni üzenetet; Mózes számára Isten jelenléte ugyanolyan közvetlen valóság volt, mint két ember találkozása.
„Színről színre” beszélt Istennel
A hetedik hitelv bibliai alapját több tórai vers adja. Mózes második könyve így fogalmaz: „Az Örökkévaló pedig színről színre beszélt Mózessel, ahogyan egyik ember beszél a másikkal.”
Mózes negyedik könyvében Isten még világosabban különbözteti meg őt a többi prófétától: „Ha van az Örökkévalónak prófétája köztetek, azzal látomásban ismertetem meg magamat, álomban beszélek hozzá. De nem ilyen Mózes, a szolgám. Őrá az egész házam rá van bízva. Szemtől szembe beszélek vele, világosan, nem rejtélyesen.”
Megyeri Jonatán szerint ezek a mondatok Mózes próféciájának különleges minőségét írják le.
A próféta más valóságot is érzékelt
A korábbi tanításokhoz visszanyúlva Megyeri Jonatán úgy magyarázta a próféciát, mint átjárást különböző valóságsíkok között. Az ember hétköznapi érzékszervei csak a fizikai világ egy részét képesek felfogni. A próféta olyan isteni közlést érzékelt, amely az átlagember számára hozzáférhetetlen volt.
Ehhez a legtöbb prófétának különleges lelki állapotra volt szüksége. Volt, aki álomban prófétált, más zenével, meditációval vagy más lelki gyakorlatokkal jutott olyan állapotba, amelyben a fizikai érzékelés háttérbe húzódott, és teret kapott a transzcendens tapasztalat.
Mózesnél ez másként működött.
Mózesnek nem kellett „átkapcsolnia”
Mózes számára az isteni valóság közvetlenül érzékelhető volt. Nem kellett álomba merülnie, transzállapotba kerülnie vagy tompítania érzékszervei működését.
„Úgy beszélt Mózes Istennel, mint egyik ember beszél a másikkal” – fogalmazott Megyeri Jonatán.
Ez a „szemtől szembe” kapcsolat nem fizikai arcot jelent. A korábbi hitelv alapján Istennek nincs teste és nincs emberi alakja. A kifejezés a közvetlenséget jelzi: Mózes számára Isten léte és közlése nem hitbeli következtetés vagy különleges látomás volt, hanem közvetlen bizonyosság.
„Az egész házam rá van bízva”
A Tóra különösen erős képpel beszél Mózes és Isten kapcsolatáról: „Őrá az egész házam rá van bízva.”
Megyeri Jonatán ezt a bizalom köreinek képével magyarázta. Vannak emberek, akiket csak a küszöbig engedünk, másokat az előszobába, nappaliba vagy konyhába. Minél beljebb jut valaki, annál nagyobb bizalmat élvez. A legbelső tér az ember intim világa, amelyhez csak a hozzá legközelebb álló ember férhet hozzá.
Mózest Isten ebbe a legbelső körbe engedte be. A tanítás értelmében olyan isteni titkokat, összefüggéseket és a teremtés olyan mélységeit ismerhette meg, amelyek más ember számára hozzáférhetetlenek maradtak.
A bizalom és a házasság képe
A rabbi itt ismét az ember és Isten kapcsolatának egyik kedvelt metaforájához nyúlt: a házassághoz. Egy házasságban a legmélyebb bizalom azt jelenti, hogy a másik előtt nincs elzárt szoba és titkos fiók.
Isten Mózeshez fűződő kapcsolatát is ilyen teljes bizalom jellemezte. Ez teszi érthetővé azt a tórai mondatot, hogy „az egész házam rá van bízva”: Mózes nem csupán üzenetek közvetítője volt, hanem minden más prófétánál mélyebben ismerhette Isten akaratát és a teremtés rendjét.
Miért ilyen fontos Mózes különleges státusza?
Mózes kiemelt prófétai rangja közvetlenül kapcsolódik a Tóra tekintélyéhez. A zsidó hit szerint Mózes öt könyve különleges helyet foglal el a Biblia könyvei között.
Megyeri Jonatán magyarázata szerint a Tóra nem Mózes saját megfogalmazása. Isten szavát közvetítette szó szerint: „Mózes mint egy titkár leírta” azt, amit Isten közölt vele.
A későbbi próféták is isteni üzenetet kaptak, de saját nyelvükön, saját képeikkel és saját stílusukban adták tovább. A Tóra esetében minden szó, minden betű az isteni közlés része.
A próféták legnagyobbika
Ezért fogalmaz úgy a hetedik hitelv, hogy Mózes minden előtte és utána élt prófétánál nagyobb volt. A különbség nem pusztán rangbeli: próféciájának minősége volt más.
Más próféták az isteni közlést látomásokon, álmokon és jelképeken keresztül érzékelték. Mózes világosan, közvetlenül és folyamatosan állt kapcsolatban Istennel. Ez a kapcsolat alapozza meg a Tóra különleges helyét a zsidó hitben.
A legbelső kör felelőssége
Mózes kivételes közelsége ugyanakkor hatalmas felelősséggel is járt. Aki a legbelső bizalmi körbe kerül, annak nemcsak többet mutatnak meg, hanem többet is bíznak rá.
A hetedik hitelv ezért Mózes személyén keresztül a Tóra hitelességéről is szól. A zsidó hit szerint ő volt az az ember, akire Isten „az egész házát” rábízta, és akinek közvetítésével a Tóra a maga teljességében eljutott Izrael népéhez.
Az EMIH rabbijai és közösségi vezetői élő adásban izgalmas témákkal várják a Virtuális Bét Midrás hallgatóit a zsido.com Facebook oldalán. Minden érdeklődőt szeretettel várunk!
www.facebook.com/Zsidocom/
