Megyeri Jonatán: Élők lesznek a halottak?

Az EMIH rabbijai és közösségi vezetői élő adásban izgalmas témákkal várják a Virtuális Bét Midrás hallgatóit a zsido.com Facebook oldalán. Minden érdeklődőt szeretettel várunk! www.facebook.com/Zsidocom/

Élők lesznek a halottak?

Megyeri Jonatán Maimonidész tizenhárom hitelvének utolsó pontját magyarázta: a zsidó hit szerint eljön az idő, amikor Isten feltámasztja a halottakat. A tanítás a tórai és prófétai forrásoktól a test és lélek kapcsolatán át egészen a feltámadás különböző rabbinikus értelmezéseiig vezette végig a hallgatókat.

A tizenharmadik hitelv

A sorozat utolsó alapelve így hangzik: „Hiszem teljes hittel, hogy az Örökkévaló, áldassék a neve, fel fogja támasztani a halottakat, amikor ennek az idejét jónak látja.”

A halottak feltámadása a messiási megváltáshoz kapcsolódik. Megyeri Jonatán hangsúlyozta: a feltámadás a Messiás eljöveteléhez kötődő esemény, és a zsidó hit egyik fundamentuma.

Van tórai alapja a feltámadásnak?

A Misna, a Szánhedrin traktátus szerint egész Izraelnek része van az eljövendő világban, ugyanakkor külön említi azt, aki tagadja, hogy a halottak feltámadásának tórai alapja van.

Megyeri Jonatán két tórai helyet idézett. Az egyik Mózes második könyvében szerepel, ahol Isten azt mondja Ábrahámról, Izsákról és Jákobról: „szövetséget is kötöttem velük, hogy nekik adom Kánaán földjét”. A talmudi magyarázat szerint ez személyesen az ősatyákra is vonatkozik, vagyis nekik is el kell jutniuk oda.

A másik vers Mózes ötödik könyvéből származik: „Én adok halált és életet.” A sorrend itt különösen fontos. A Talmud ezt úgy is érti, hogy a halál után ismét élet következik.

A próféták már egyértelműbben beszélnek

A prófétai könyvekben a feltámadás képe sokkal világosabban jelenik meg. Dániel könyvében azt olvassuk: „Azok közül, akik alusznak a föld porában, sokan felébrednek majd.”

Jesája próféta még direktebben fogalmaz: „Életre kelnek halottaid, föltámadnak a holttestek.”

Ezékiel száraz csontokról szóló látomása pedig szinte képszerűen jeleníti meg a testi újjáépülést: a csontokra inak, hús és test kerül, majd élet költözik beléjük.

Miért kell a testnek is feltámadnia?

A halál után a test visszatér fizikai alkotóelemeire, a lélek pedig elválik tőle. A feltámadáskor újra egyesülnek.

Megyeri Jonatán ezt egy talmudi példázattal magyarázta. Egy király gyümölcsösére két őrt bízott: az egyik vak volt, a másik sánta. Egyikük sem tudta volna egyedül ellopni a gyümölcsöt, együtt azonban képesek voltak rá. Ezért a felelősséget is együtt viselték.

Ugyanez igaz a jó cselekedetekre is. A lélek akarhatja a micvák teljesítését, a test hajtja végre őket. Tfilint tenni, sabátot tartani, jót cselekedni, segíteni valakinek – mindehhez test és lélek együttműködése kell.

A jutalomnak ezért is együtt kell érkeznie.

Rambam és Ramban eltérő képe

A középkori zsidó gondolkodók között vita van arról, mi történik a feltámadás után.

Maimonidész, a Rambam szerint a test és a lélek újra egyesül, hosszú fizikai élet következik, majd egy későbbi ponton a test ismét meghal, és a létezés spirituális formában folytatódik.

Nachmanidész, a Ramban másképp vélekedett. Szerinte a feltámadás után test és lélek együtt marad, a fizikai világ pedig fokozatosan magasabb, spirituálisabb állapotba kerül.

A két értelmezés útja eltér, de abban egyetértenek, hogy a halottak feltámadása valóságos esemény lesz.

A luz csont hagyománya

A Talmud beszél egy különleges testrészről, a luz csontról, amely a hagyomány szerint nem pusztul el, és ebből épül majd újjá a test.

Megyeri Jonatán ezt óvatosan modern hasonlattal érzékeltette: mintha egyfajta őssejt vagy genetikai „mag” maradna meg, amelyből a test újra felépülhet.

A rabbinikus hagyomány ezt a csontot a szombat kimenetele után fogyasztott meláve málká étkezéshez is kapcsolja. Dávid király emlékére ilyenkor eszünk, a hagyomány szerint pedig ez a lakoma „táplálja” a luz csontot.

Miért fontos Izrael földje?

A feltámadás hagyomány szerint Izrael földjén kezdődik. Emiatt már a talmudi korban is létezett az a szokás, hogy valaki a Szentföldön kívánt temetkezni.

Az igaz emberek esetében a hagyomány külön kivételt ismer, ugyanakkor rabbinikus források beszélnek arról, hogy a Szentföldön kívül eltemetettek is eljutnak majd Izraelbe a feltámadás előtt.

A részletek képszerűek és misztikusak, de Megyeri Jonatán szerint a fő üzenet egyértelmű: a feltámadás Izrael földjéhez és a messiási megváltáshoz kapcsolódik.

A hit lényege

A tanítás végén Megyeri Jonatán visszatért a lényeghez: a zsidó hit szerint a halál nem a történet végpontja. A test és lélek egyszer még újra találkozik.

A tizenharmadik hitelv így lezárja a Maimonidész által összefoglalt rendszer egészét. A teremtéstől és Isten egységétől a prófécián, a Tórán és a Messiáson át a feltámadásig ugyanaz a gondolat húzódik végig: a világ története Isten kezében van, és a végső irány a megváltás felé mutat.

Az EMIH rabbijai és közösségi vezetői élő adásban izgalmas témákkal várják a Virtuális Bét Midrás hallgatóit a zsido.com Facebook oldalán. Minden érdeklődőt szeretettel várunk!

www.facebook.com/Zsidocom/