Mózes gyerekei – miért nem lettek utódai? A Tóra koronája nem öröklődik
Miért hallgat a Tóra Mózes fiainak sorsáról? Hogyan lehet, hogy a legnagyobb zsidó vezető gyerekei nem lettek tanítványai, utódai? Oberlander Báruch rabbi legutóbbi tanításában a hetiszakasz kapcsán mély és univerzális üzenetet bontott ki a Tóra tanulásáról, nevelésről, hiteles kapcsolódásról – és a tanulás valódi áráról.
Mózes gyerekei: nagy a csend
A Tóra részletesen követi a pátriárkák nemzetségi sorát. Ábrahámtól Jákobig, Jákobtól a 12 törzsig, Lévin át Mózesig – „mindig egy nemzedék adja át a következőnek”.
És Mózes? „Kivétel van. Mózesnél, a legnagyobb zsidó vezetőnél, egyszer csak megszakad a lánc.”
Bár a Tóra felsorolja Mózes családját, testvérét, Áront, Áron fiait, Miriamot és fiát, Hurt, „de Mózes fiainak nyomuk vész. Nem szerepelnek vezetőként, nem lesznek mesterei, nem lettek az ő utódai.”
Pedig Mózesnek volt két fia, Gersom és Eliézer. „De utoljára a kivonulás után, amikor Itro, Mózes apósa hozza őket a pusztába, ott hallunk róluk. Onnantól: semmi.”
Kínos dac – miért mondja mégis a Tóra?
A Bamidbár könyvében különösen feltűnő: „Ezek Áron és Mózes nemzetségei” – kezdi a szakasz, de utána csak Áron fiait sorolja fel.
Rási így magyarázza: „Nem említ mást, csak Áron fiait, akiket Mózes tanított Tórára. Mert aki más gyerekét tanítja Tórára, az olyan, mintha ő nemzette volna.”
Mintha a Tóra „dacból” mondaná: „szeretnéd tudni, kik Mózes fiai? Áron fiai. Mert őket tanította.”
Miért volt ez fontos? „Mert a Tóra nem örökölhető. Aki tanul, aki fárad érte, azé lesz. Még ha nem is vér szerinti gyerek.”
Miért nem tanultak Mózes fiai?
Mózes nem hanyagolta el fiait. A Midrás szerint „amikor kérte az Örökkévalótól: ki lesz az utódom? – ő fiaira is gondolt.” De az Örökkévaló azt válaszolta: „Józsua tanítványod lesz. Ő fáradozott, ő tanult, ő méltó.”
Miért nem váltak azzá Mózes fiai?
„Mert soha nem voltak Egyiptomban. Nem szenvedtek a zsidóságukért.”
Áron gyerekei velük együtt voltak a rabszolgaságban, átélték a kivonulás nehézségeit. „Mózes fiai nem. Mózes megkímélte őket, hazaküldte őket. Jó szándékból – de így kívülállók maradtak.”
A Löw rabbi szerint: „A Tóra nemcsak azé, aki akarja, hanem azé, aki szenvedett érte. Ezért kezdődik úgy a tízparancsolat: ’Én vagyok az Örökkévaló, aki kihoztalak Egyiptomból.’ Mert aki nem érezte a súlyt, arra nem úgy ragad rá.”
A tanulás ára: áldozat nélkül nincs kötődés
Oberlander rabbi így fogalmazott: „Olyan ez, mint a testedzés. Ha nem emelsz súlyt, nincs izmod. Ha nem áldozol a zsidóságért, nem fogsz hozzá kötődni.”
Mózes fiai nem emeltek súlyt. „Kívülről nézték. Nem volt, ami igazán összekösse őket a Tórával.”
Ezért mondja a Talmud: „Három korona van: a királyság, a papság és a Tóra koronája. Az első kettő örökölhető. A Tóra koronája: mindenki számára nyitva áll.”
Nem az számít, ki fia vagy, hanem hogy mennyit teszel érte. „A legnagyobb tóratudósok közül sokan nem származtak híres családból. Rábi Akiva maga is betérő származék.”
Mit tanulhatunk ebből ma?
„A mi feladatunk – mondja Oberlander rabbi –, hogy ne csak fizikailag legyünk gyerekeink szülei, hanem spirituálisan is. Ne csak megszülessenek, hanem zsidó gyerekké váljanak.”
Ehhez viszont „nem szabad mindent megoldani helyettük. Nem helikopterszülőnek kell lenni. Engedni kell, hogy maguk küzdjenek, maguk áldozzanak, hogy kötődjenek.”
És nemcsak a saját gyerekeinkért vagyunk felelősek: „ahány embert tanítasz, akinek átadsz valamit a zsidóságból, annyi zsidó gyerek ’születik’ általad.”
Összegzés: a Tóra mindenkié – de meg kell dolgozni érte
Mi lett hát Mózes gyerekeivel? „Nem akartak igazán Tórát tanulni. Ezért nem lettek az ő utódai.”
A tanítás tanulsága pedig örök: „A Tóra nem örökölhető. Csak annak a sajátja, aki áldoz érte.”
Különösen aktuális ez Sávuot előtt. „Ha van nehézség a zsidóságban, és az ember áldoz érte – annál inkább a sajátjává válik.”
Az EMIH rabbijai és közösségi vezetői élő adásban izgalmas témákkal várják a Virtuális Bét Midrás hallgatóit a zsido.com Facebook oldalán. Minden érdeklődőt szeretettel várunk!
www.facebook.com/Zsidocom/
#Oberlander
