Oberlander Báruch: Az egyiptomi tíz csapás ismeretlen részleteiről 10. rész: sötétség (3)

Az EMIH rabbijai és közösségi vezetői élő adásban izgalmas témákkal várják a Virtuális Bét Midrás hallgatóit a zsido.com Facebook oldalán. Minden érdeklődőt szeretettel várunk! www.facebook.com/Zsidocom/ #Oberlander

Amikor a sötétség több volt, mint fényhiány

Lead: Oberlander Báruch rabbi az egyiptomi tíz csapásról szóló sorozat újabb alkalmán a sötétség csapásának harmadik, befejező részét vette végig. Az előadásból az derült ki, hogy a kilencedik csapás nem egyszerűen egy hosszú, sötét éjszaka volt, hanem olyan isteni beavatkozás, amely egyszerre sújtotta Egyiptomot, védte Izrael fiait, és több rétegben hordozott spirituális üzenetet.

Oberlander Báruch rabbi ezúttal is a Smot könyvének jól ismert soraiból indult ki: „és legyen sötétség Egyiptom országa fölött, és a sötétség legyen tapintható.” Már ez a megfogalmazás is arra utal, hogy itt nem egyszerű fényhiányról volt szó. A rabbi a klasszikus kommentárokat végigjárva megmutatta: a bölcsek szerint a sötétségnek szinte „anyagisága” volt.

Az egyik központi kérdés az volt, mit jelent az, hogy „nem látta az ember az ő testvérét”. A rabbi szerint ez nem pusztán költői fordulat: a Talmud nyelvén ez már olyan sötétség, amely messze túlment a megszokott éjszakai homályon. Sőt, egy különleges magyarázat szerint a versben szereplő „testvér” kifejezés Dátánra és Ávirámra utalhat, vagyis még ők sem tudtak egymással kapcsolatba lépni, nehogy kihasználják a helyzetet.

A kommentárok egy része abból indul ki, hogy kétféle sötétség volt: az első három napban az egyiptomiak nem láttak, a második három napban pedig már megmozdulni sem tudtak. Innen jut el a kérdés odáig is: hogyan ettek ezekben a napokban? A rabbi több választ idézett. Van, aki szerint Izrael fiai vitték nekik az ételt, hiszen nekik világosságuk volt. Mások szerint néhányan, bár félelemben voltak, mégis tudtak mozogni. Megint mások úgy értik, hogy ez a bénultság maga is a csapás része volt, és nem a szokásos testi állapotok logikája szerint kell nézni.

Különösen érdekes volt az a rész, amikor a rabbi arról beszélt, miért maradt életben Dátán és Ávirám, ha a midrás szerint azok haltak meg a sötétség idején, akik nem akarták elhagyni Egyiptomot. A válaszok között szerepel, hogy ők valójában nem utasították vissza a kivonulást, csak a teljes tervet nem ismerték; más magyarázat szerint volt korábbi érdemük, amiért mégis megmaradtak.

Az előadás visszatért ahhoz a jól ismert midráshoz is, amely szerint a sötétség idején Izrael fiai bejárhatták az egyiptomi házakat, és láthatták, hol vannak az értékek. Később, amikor az egyiptomiaktól ezüstöt és aranyat kértek, pontosan tudták, mit és honnan kérjenek. Oberlander rabbi idézett olyan magyarázatot is, amely szerint a sűrű sötétség azért volt szükséges, hogy az egyiptomiak még megmozdulni se tudjanak, és ne támadhassák meg a házaikban járó zsidókat.

A rabbi több irányból is körbejárta azt a kérdést, maga a sötétség miből állt. Volt, aki szerint az égből jött le, más szerint a Gehenomból emelkedett fel. Egyes kommentátorok valódi, sűrű sötétségről beszélnek, mások viszont azt mondják: olyan erős isteni fény jelent meg, amely az egyiptomiakat megvakította. Ezért mondta a rabbi találóan, hogy ez a csapás talán nem is egyszerűen sötétség volt, hanem olyan jelenség, amelyben a fény és a sötét szinte felcserélődött.

Ez különösen szépen illeszkedik a vers másik feléhez: „De Izrael minden gyermekének világosság volt otthonában.” Oberlander Báruch rabbi több magyarázatot is idézett erre. Az egyik szerint valóban világosság volt a zsidó házakban. A másik szerint még az egyiptomi házakban is fényt kaptak, amikor oda beléptek. Sőt, van olyan hagyomány, amely szerint nem is Egyiptom fényét használták, hanem a szentföldi, spirituális világosság ragyogta be az útjukat.

Az előadás végén a rabbi arra is kitért, hogy a midrások szerint ez a csapás mértékkel válaszolt az egyiptomiak korábbi bűneire. Mivel sötét helyeken tartották a zsidókat, ők is sötétséget kaptak. Mivel összezavarták a nappal és az éjszaka rendjét a kényszermunkával, náluk is felborult a világ rendje. És mivel a fényre, a napra isteni erőként tekintettek, most megtapasztalták, hogy annak uralma sem abszolút.

Oberlander Báruch rabbi tanításából végül az rajzolódott ki, hogy a sötétség csapása egyszerre volt büntetés, leleplezés és védelem. Nemcsak az egyiptomiakat törte meg, hanem Izrael fiait is egy új helyzetbe állította: olyan világosságba, amely már a közelgő szabadulás fénye volt.

Az EMIH rabbijai és közösségi vezetői élő adásban izgalmas témákkal várják a Virtuális Bét Midrás hallgatóit a zsido.com Facebook oldalán. Minden érdeklődőt szeretettel várunk!

www.facebook.com/Zsidocom/

#Oberlander