Új imaház a régiek árnyékában – Megengedett-e kiválni egy működő hitközségből?
A zsidó közösségek életében időről időre felmerül a kérdés: jogában áll-e néhány tagnak kiválni a meglévő hitközségből és új imaházat alapítani? Oberlander Báruch rabbi a zsidó jog klasszikus forrásait elemezve mutatta be e kényes kérdés történelmi és haláchikus hátterét, valamint a magyar rabbik véleményét a témáról.
Két zsinagóga – egy város?
„Ahol két zsidó van, ott három vélemény születik” – tartja a közmondás, és ez nem áll messze az igazságtól. A közösségek életében előbb-utóbb konfliktusok alakulhatnak ki, akár személyes sérelmek, akár vallási szokásbeli különbségek mentén. De vajon megengedett-e, hogy ezekből a feszültségekből új közösség szülessen?
Oberlander Báruch rabbi legutóbbi előadásában a „Kiválás egy működő hitközségből – megengedett vagy tilos?” kérdéskörét járta körül, részletesen bemutatva a 14. századi rabbinikus forrásoktól a 20. századi magyarországi esetekig terjedő jogi érveléseket.
A Rivás döntése: joga van kiválni
A vita alapját a 14. századi spanyol rabbi, Rábi Nissim ben Reuvén, ismertebb nevén a „Rivás” egyik válasza adja, melyben egy gazdag ember által birtokolt zsinagógai helyek ügyéről ír. A kérdés az volt, vajon joga van-e valakinek sok helyet vásárolni, és azokat drágán továbbadni?
A Rivás válasza szerint: „Aki megvette a helyét a zsinagógában, annak joga van azt a jelenlegi formájában birtokolni, és mások nem korlátozhatják abban, hogy használja.” Egyúttal azonban megengedhetőnek tartotta, hogy a közösség „árstopot” vezessen be, ezzel meggátolva a spekulatív haszonszerzést.
A legérdekesebb rész azonban az, amikor a Rivás rögzíti: ha néhány tag új imaházat szeretne alapítani, azt nem lehet megakadályozni, „még akkor sem, ha ez a meglévő zsinagóga rovására történik.” Sőt, aki akadályozza ezt, akár ki is közösíthető.
A magyar rabbik véleménye
A későbbi századokban a Rivás döntése több rabbinikus műben is visszaköszön. A sulchán áruchban a Rámó, Rábénu Mose Iszerlesz megerősíti a Rivás álláspontját: „Senki sem akadályozhatja meg, hogy új imaház jöjjön létre – még akkor sem, ha az meglévő közösség érdekeit sérti.”
A magyarországi rabbinikus hagyomány azonban árnyaltabb álláspontokat is megfogalmazott. A huszti rabbi, Sík Mózes szerint csak akkor szabad új imaházat létrehozni, „ha azzal nem okozunk közvetlen kárt a meglévő közösségnek”. A közösség például jogosan számíthat a tagok snóderjára (adományaira), és ennek elmaradása már valódi veszteséget jelenthet.
Társak a közösségben – és a költségekben
Sík rabbi azzal érvel, hogy egy zsidó közösség tagjai olyanok, mint egy vállalkozás résztulajdonosai: mindannyian anyagi felelősséggel tartoznak a közös kiadásokért, például a rabbi vagy sakter fizetéséért. „Aki kiválik, az nem vonhatja ki magát ezek alól, mert ezzel kárt okoz a többieknek.”
A másik oldalon Grünwald Dávid, a szatmárnémeti rabbi viszont arra hívja fel a figyelmet, hogy a zsinagóga nem csak pénzügyi kérdés. „Az új imaház létrehozása önmagában is micva, vallási kötelesség. Ha valaki ezt magasabb szintű istenszolgálat céljából teszi – például, hogy saját hagyománya szerint imádkozzon vagy többet tanuljon –, akkor a kiválás nemcsak megengedett, hanem érdemszerző.”
Grünwald rabbi azonban hangsúlyozza: „Ha pusztán személyes sérelem vagy hatalmi harc motiválja a kiválást, akkor még az elmaradt snóder is tilalmat jelenthet, nemhogy a közösség szétverése.”
Élő közösségek, élő viták
A kérdés tehát nem egyszerű. A halachikus források világosan különbséget tesznek a közösségi károkozás és a vallási előmenetel között. Oberlander rabbi záró gondolata mégis bizakodó: „Ha egy zsidó közösségben vita támad arról, hogyan és hol imádkozzanak, az azt jelenti, hogy a zsidóság él. A temetőben nincs többé vita – az élő közösségekben viszont még a konfliktus is a vallásosság jele lehet.”
Ez az előadás nemcsak egy bonyolult halachikus kérdést világított meg, hanem egy örök érvényű tanítást is adott: az imahely nem cél, hanem eszköz – ahhoz, hogy közelebb kerüljünk az Örökkévalóhoz, akár együtt, akár külön-külön, de mindig szívből.
Az EMIH rabbijai és közösségi vezetői élő adásban izgalmas témákkal várják a Virtuális Bét Midrás hallgatóit a zsido.com Facebook oldalán. Minden érdeklődőt szeretettel várunk!
www.facebook.com/Zsidocom/
#Oberlander
