Papcorn rakétából és tfilin a határon – Vallási szabályok háborús vészhelyzetben
Oberlander Báruch rabbi előadása a szirénák, óvóhelyek és különleges halachikus kérdések témájában
Mi a teendő, ha a sziréna imaközben szólal meg? Hány százalék veszély az életveszély? Mit kezdjünk a papcorn-ná égett kukoricával, amit rakéta gyújtott meg? És főzhet-e arab terrorista a zsidónak? Oberlander Báruch rabbi nemcsak a humorával, hanem mély tudásával is választ ad a legkülönlegesebb halachikus kérdésekre – még akkor is, ha azok a föld alatti óvóhelyen merülnek fel.
Járatindítás szombaton? – Még a jó szándék sem írhatja felül a háláchát
Az előadás egy különösen aktuális kérdéssel indult: indíthat-e a légitársaság járatot szombaton, hogy Izraelből vagy Izraelbe szállítsa az utasokat háborús helyzetben? Dávid Joszef szefárdi főrabbi válasza világos volt: „Nem.” A háborús körülmények nyilvánvalóan nehezek, de ha nincs közvetlen életveszély, a szombatszegés nem megengedett. A döntés mögött az a mély üzenet áll: a szombat nemcsak szabály, hanem szövetség – amit még a legnemesebb szándék sem oldhat fel csak úgy.
Veszélyes-e Egyiptomba menni? És visszatérni lehet?
Egy másik gyakorlati kérdés: vajon szabad-e Izraelből Egyiptomba utazni, ha onnan repülővel könnyebb elhagyni a háborús zónát? Az egyik kérdező aggódott: „Nem tilos visszatérni Egyiptomba a Tóra szerint?” A válasz: a tilalom azokra vonatkozik, akik letelepedni, élni akarnak ott – nem azokra, akik három órára a reptérig mennek.
Ráadásul a veszély sem abszolút: ha Izraelben 20% az életveszély, Egyiptomban pedig 70%, nem kérdés, hogy Izraelben kell maradni. De ha fordítva van, akkor lehetőség az elutazás. A halacha nem független a józan észtől: a kérdés mindig az, „hol nagyobb a veszély?”
Jordánia, tvilin és burka – Mi fér bele a vallási identitásba?
Egy másik meghökkentő kérdés: mit tegyen egy vallásos zsidó, ha Jordánián keresztül kell utaznia, ahol tilos vallási szimbólumokat bevinni? Szabad-e tvilin nélkül elindulni? Oberlander rabbi szerint: nem ideális, de megoldható – ha például még indulás előtt, Izraelben lerakja a reggeli imát.
Szó esett egy belzi haszid történetéről is, aki Jordánián keresztül indult az unokabátyja, a belzi rebbe unokájának esküvőjére. A hosszú szakáll maradt, de a haszid öltözet helyett hétköznapi ruhában utazott, hogy ne keltsen feltűnést. Szabad-e „civilként” utazni, ha így kevesebb a veszély? A válasz: igen. Vallási előírás nem kötelez arra, hogy minden körülmények között látványosan zsidóként öltözzünk. A veszélyt elkerülni nem szégyen, hanem bölcsesség.
Rakéta által főzött étel – Mi a státusza a papcorn-nak?
Az egyik legviccesebb kérdés egyúttal nagyon is komoly: Ha egy rakéta csapódik egy kukoricatáblába, és abból pattogatott kukorica lesz – lehet-e azt enni? Halachikusan a válasz: igen. A főzés nem szándékos volt, nem az ételek elkészítése volt a cél, tehát nem minősül „nem zsidó által főzött ételnek” (bisul goj). Hasonló esetet már a Talmud is tárgyal: ha valaki tüzet gyújt nem főzési céllal, de valami mégis megfő, az nem tilos.
„Mivel a cél nem a főzés volt, hanem sajnos sokkal rosszabb, a terror – a papcorn halachikusan ehető.”
Be lehet bújni a tóraszekrénybe?
Az egyik meglepő gyakorlati kérdés: ha a sziréna megszólal, és a legbiztonságosabb hely a zsinagógában a páncélszekrényként működő tóraszekrény – szabad-e oda bemászni? A válasz: igen. A tóra szent, de az emberi élet szentebb. A tóraszekrény – ha elég nagy – életeket is menthet.
Kohen az óvóhelyen: még síron is átléphet?
Egy konkrét eset is szóba került: egy rabbi, kohen létére a krecsnefi rebbe sírja fölött emelt óhelbe menekült rakétatámadás elől. Halachikusan ez is megengedett. Az életvédelmi parancs felülírja a kohanim szigorú szabályait is.
Jihud a bunkerben – Mikor nem elég a jó szándék?
Sok kérdés szólt a jihud tilalmáról: férfi és nő nem tartózkodhat egyedül zárt térben, ha nem házasok. Mi a helyzet, ha csak egy férfi és egy nő tud bemenekülni az óvóhelyre? A válasz nem egyértelmű: ha a jihud önálló rabbinikus tilalom, akkor életveszély esetén feloldható. De ha ez már a tiltott nemi kapcsolat előszobája – akkor nem biztos. Mindenképp célszerű más biztonságos megoldást találni.
Misztika vs. valóság: tényleg véd a tóra Bné Brakban?
Egyesek szerint Bné Brak városa – a sok tóratanulás miatt – védett övezet. De mi van, ha a sziréna ott is megszólal? Kell-e menni az óvóhelyre, ha egy híres rabbi megígérte, hogy nem esik baj? A válasz: igen. A misztikus védelem nem írja felül az előírt védelmi protokollt. Ma már minden rabbi egyetért ebben.
Rabbinikus válasz rakétára
A kérdések egy része Oberlander rabbi közreműködésével egy könyvbe is bekerült: Hilchot Azaka – A sziréna szabályai. Ebben 54 konkrét kérdésre keresnek választ. Egyik ilyen: mit tegyen valaki, akit a széder kellős közepén ér el a légiriadó? Ha visszatérve nem emlékszik, hol tartott, hogyan folytassa? Egy másik kérdés: ha egy rakétariadó miatt félbeszakad az Amida, hogyan kell újrakezdeni?
Oberlander rabbi hangsúlyozza: „A válaszok többsége ugyanaz: életveszély esetén minden micva felfüggeszthető – kivéve három: tiltott nemi kapcsolat, gyilkosság és bálványimádás.”
A hit és a józanság nem zárják ki egymást
Az előadás végső tanulsága: a vallás nem akadályozza, hanem támogatja a józan észt. A halacha élő, alkalmazható, és még a legkritikusabb helyzetekre is kínál válaszokat – egyszerre komolyan, méltósággal és akár humorral is.
„Még az óvóhelyen is kell, hogy maradjon egy kis humor. Ha ehhez még halacha is tartozik, akkor az a legjobb.” – zárta gondolatait Oberlander rabbi.
Az EMIH rabbijai és közösségi vezetői élő adásban izgalmas témákkal várják a Virtuális Bét Midrás hallgatóit a zsido.com Facebook oldalán. Minden érdeklődőt szeretettel várunk!
www.facebook.com/Zsidocom/
#Oberlander
