Van-e titoktartási kötelezettség a rabbinál?
Egy különösen izgalmas és sokakat érintő kérdést boncolgatott Oberlander Báruch rabbi a heti online tanházban: vajon a rabbinak van-e titoktartási kötelezettsége, hasonlóan az ügyvédhez, az orvoshoz vagy a keresztény paphoz? Az apropót egy levél adta, amelyben valaki attól tartott, hogy egy válóperben felhasználhatják ellene, amit a rabbinak elmondott.
A Halacha álláspontja: mindenki köteles titkot tartani
A rabbi meglepő kijelentéssel kezdte: „A haláchában nincs olyan fogalom, hogy a rabbinak titoktartási kötelezettsége lenne.” Ám rögtön hozzátette, hogy ez nem azt jelenti, hogy bármit szabad elárulni. „A titoktartás nem csak az orvosra, az ügyvédre vagy a rabbinak kötelező: minden emberre vonatkozik.”
A forrás Mózes harmadik könyvéből való: „Lo telech rachil be’amecha” – ne járj pletykásként néped között (3Mózes 19:16). A tilalom tehát nemcsak a hamis, hanem az igaz, ám kellemetlen vagy káros információ továbbadására is vonatkozik. Ez a híres lásón hárá tilalma.
Mikor van kivétel?
Mégis léteznek kivételek. A Tóra másik parancsa így szól: „Lo ta’amod al dam re’echa” – ne állj tétlenül felebarátod vére mellett. Vagyis, ha egy információ mások életét, egészségét vagy vagyonát megmentheti, akkor nem titokban tartani kell, hanem kötelesség elmondani.
Oberlander rabbi így fogalmazott: „A magánember érdeke nem lehet erősebb, mint a közösség érdeke. Ha valakit meg kell menteni, az információt tovább kell adni.” Ugyanakkor hangsúlyozta: csak biztos, első kézből származó információt szabad átadni, és kizárólag annyit, amennyi feltétlenül szükséges.
A titoktartás határai
Az előadó több példát is hozott. Egy orvosnak jogában áll diákok előtt is ismertetni a beteg állapotát, mert ez az oktatás része. Hasonlóképp a rabbinak vagy az ügyvédnek a saját munkatársai felé is közölhet bizonyos adatokat, ha azok a feladat ellátásához szükségesek – de nekik is tartaniuk kell a titkot.
Felmerült a kérdés: mi van, ha valaki gyilkosságot vall be a rabbinak? A halacha szerint egy ember nem tanúskodhat saját maga ellen, ezért jogi következménye nem lehet. Mégis – mondta a rabbi – „az információ figyelmeztetés lehet arra, hogy vigyázni kell az illetővel szemben.”
A gyakorlati következtetés
A rabbi összefoglalásképp kijelentette: „A titoktartás kötelező a rabbinak, az orvosnak, az ügyvédnek – és mindenkinek. Az információ továbbadása csak akkor engedett, ha ezzel valódi kártól, betegségtől vagy veszélytől lehet megóvni másokat.”
A magánélet védelme tehát alapvető érték, de nem írhatja felül a közösség, a másik ember életének, egészségének és vagyonának védelmét.
Gyakorlati útmutató a titoktartásról a Halacha szerint
|
Az EMIH rabbijai és közösségi vezetői élő adásban izgalmas témákkal várják a Virtuális Bét Midrás hallgatóit a zsido.com Facebook oldalán. Minden érdeklődőt szeretettel várunk!
www.facebook.com/Zsidocom/
#Oberlander
